Bemutatkozás - Felvidék Ház

A Magyar Házak Nonprofit Közhasznú Kft. egyik vidéki intézménye a miskolci Felvidék Ház. Küldetésünk az anyaországi- és felvidéki magyarok fizikai és szellemi jelenlétének a fenntartása és megerősítése. A Felvidék Ház fontos szerepet vállal rendezvények szervezésében, amelyek időszakos rendszerességgel megjelennek határon innen és határon túl.

Feladatunk, hogy a legszélesebb körben megszólítsunk mindenkit. Hasznos, élménydús és nemzeti programokat kínálunk. Kiemelt eseményeink közé tartoznak a kulturális és a gasztronómiai rendezvények. További célkitűzésünk, hogy a sport, az egészséges életmód, a környezetvédelem, az innováció és az üzleti élet újabb és újabb kapcsolódási lehetőségeket kínáljon és találjon. Számítunk Miskolc és a környező települések együttműködésére. Minden apró javaslat és cselekedet segíti azt a munkát, ami összehangol minket felvidéki honfitársainkkal.

Beteljesedik a Kárpátok Bora program küldetése

A Kárpát-medencei magyar borászati adatbázis program megkereste, és regisztrálta a történelmi magyar borvidékeken működő borászatokat, képzést és szakmai támogatást nyújtott számukra, és ígéretéhez híven, elindította az általuk készített borok piacra juttatását. Kárpátia Borház néven nagykereskedést hozott létre, amely elkezdi a Kárpát-medencei borok forgalmazását. Kezdetnek mintegy negyven borász, több mint 250 bora közül választja ki árukészletét. A projekt koordinátora, Heit Lóránd, a napokban személyesen kereste fel a borászatokat, és vette át tulajdonosaiktól a bormintákat. Arra kértük, ossza meg velünk a körút tapasztalatait.

- Összefoglalnád számokban az elmúlt időszakban megtett utat, és annak eredményeit?

Heit Lóránd: - Hozzávetőlegesen 2.300 kilométert tettünk meg, és 40 borászat több mint 250 féle bormintáját szereztük meg, alig egy hét leforgása alatt úgy, hogy egy pillanatra sem léptük át egykori ezeréves magyar határainkat, ugyanakkor pillanatnyi országhatárainkon többször is várakoznunk kellett, hogy otthonról hazáig érjünk.

Utunk július 9-én, csütörtökön, a partiumi régió borvidékein kezdődött: Szatmár-Hegyalja, Szilágyság és Érmellék borvidékeiről gyűjtöttünk össze bormintákat, hat vagy hét település 10 meghatározó borászatától. Pénteken Belső-Erdélyből, konkrétabban Erdély-Hegyaljáról vehettünk át összegyűjtött bormintákat Déván, a történelmi Déva vára lábánál. Nagyenyedről két borászat csatlakozott a kezdeményezésünkhöz, de reményeink szerint még a Küküllő-mentéről is megkeresnek bennünket a közeljövőben további borászatok.

Július 11-én, szombaton Arad környékén az Arad-Hegyaljai borvidék két településéről, Ménesről és Muszkáról hoztunk el kiváló bormintákat. Másnap, vasárnap már Délvidéken, Hajdújáráson és Magyarkanizsán vártak bennünket borkészítő barátaink. Hétfőn Felvidéken jártunk az egykori kürti, muzslai és garammenti borvidékeinken, majd gyorsan még Rusztra is beköszöntünk, mely egyik legmostohább sorsú borvidékünk. Ugyanezen estén még őrvidéki borászatokat kerestünk fel. Július 14-én, kedden a muravidéki Lendván vártak bennünket, ahonnét négy jelentősebb borászat is csatlakozik a programunkhoz, majd sietős tempóban utunk utolsó célterületére, Drávaszögbe autóztunk, ahol a Dél-baranyai borvidék Csúza, Karancs és Vörösmart településeiről 5 jelentősebb magyar borászat tételeit gyűjtöttük össze. Július 16-án, szerdán kora délután már az összes begyűjtött borminta bent volt a szegedi Kárpátia Borházban, ahol a hamarosan induló nagykereskedésünk alapjait tettük le ezeknek a mintáknak az összegyűjtésével. Bormintákat várunk még a kárpátaljai Beregszászról és környékéről is, az egykori Alsó-Bereg-Ugocsai borvidékünkről.

- Szakértők szerint a borágazat a járvány okozta válság által leginkább sújtott agrár-élelmiszeripari ágazatok közé tartozik, ami a keresletben bekövetkező gyors változásoknak, valamint annak tudható be, hogy az éttermek, bárok és italmérések általános bezárását nem ellensúlyozta az otthoni fogyasztás növekedése. Gondolom, ez hatványozottan igaz a külhoni borászatokra. A felkeresett borászok megosztották veled a gondjaikat?

Heit Lóránd: - Magyar ember nem arról híres, hogy panaszkodik, pedig évszázadok óta megvannak a maga nemzeti, gazdasági és egyéb gondjai. Természetesen minden vidékünkön ugyanazokkal a nehézségekkel küzdenek borkészítő nemzettársaink, mint bárhol a világon most: benn ragadt bortételek, visszaesett fogyasztás és kereslet, a turisztikai forgalom szinte egyenlő a nullával és még sorolhatnánk. Közben a szőlőültetvényeken már lassan zsendül a következő évjárat, ami most még júliusban nagyon szépnek és bőségesnek mutatkozik. Nehéz döntések és elhatározások előtt áll a Kárpát-medencei magyar borkultúra. Itt is jól jönne egy nemzeti összefogás és segítségnyújtás.

- Hogyan fogadták a Kárpátok Bora projektet, és azt a lehetőséget, hogy boraik bekerülhetnek a projekt részeként beinduló nagykereskedelmi hálózatba?

Heit Lóránd: - Természetesen óriási öröm minden külhoni magyar borászat számára, hogy fontosak az anyagországnak és egy olyan példaértékű, hiánypótló vállalkozás beindításán fáradozunk, amely alapötletétől fogva sikerre van ítélve. Borkészítő nemzettársaink várják a folytatást és a további reményteljes együttműködést, ahol egy anyagi boldogulás lehetősége is pislákol mindannyiunk gondolataiban.

Óriási előnnyel indultunk a „borkörútra” ugyanis az elmúlt évtizedben olyan barátságokat sikerült kötni külhoni magyar testvéreinkkel, hogy egy e-mail, vagy egy telefonhívás szinte elég volt ahhoz, hogy bizalommal és családtagként fogadjanak bennünket.

- Neked, aki magad is borkészítő vagy, és az érmelléki Bakator Szövetség elnöke, hozott-e újdonságot ez a mostani körút?

Heit Lóránd: - Természetesen hozott. Azt gondoltam „már mindent” tudok a magunkfajta kisebb-nagyobb borkészítő családi vállalkozásokról. Más dolog egy steril kóstoló teremben, szép ruhában találkozni embertársainkkal és megint más dolog a hétköznapok küzdelmei, munkálatai közben betekintést nyerni barátaink szorgos hétköznapjaiba. Talán ez a leghitelesebb korkép, amit saját szemmel tapasztalhattam meg a körutunk során: a Kárpát-medencei magyar borkészítés életképes, és élni akar. Amíg borfogyasztó ember lesz Európában, addig a magyar bornak mindig meglesz a maga igenis tekintélyes helye ebben a játékban, természetesen mindannyiunkra szükség lesz, hogy kitartsunk ügyünk mellett, amihez alkalomadtán sosem baj, ha mind a nemzetpolitika, mind a gazdasági marketing is hozzáteszi a maga részét.

Iható magyar borokra mindig szükség lesz, ahol az összetartozás üzenete mellett pontosan a borvidékeink és azok földrajzi adottságainak sokszínűsége lehet az egyik legerősebb ütőkártyánk.

-B.T.-

Vezető kép: csúzai pincekóstoló

Megnyitás előtt a Felvidék Ház

Miskolc sétálóutcájában, a Rákóczi ház izgalmas történelmi környezetében, a megnyitásra készülnek a Felvidék Ház munkatársai. A Magyar Házak hálózatához tartozó intézményben már polcokra kerültek a saját kiadásban és külhoni kiadók gondozásában megjelent könyvek, és a Kárpát-medence magyar borvidékeinek legfinomabb borai is folyamatosan érkeznek.

A Magyar Házak Nonprofit Közhasznú Kft. nemzetpolitikai intézményhálózatának részeként, a Felvidék Ház a külhoni magyarok, magyar szervezetek és intézmények identitás megőrző törekvéseinek, az egységes magyar nemzethez való tartozás államhatárok feletti valóságának megéléséhez kíván teret biztosítani. Állandó programjai mellett, a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatával megkötött közfeladat ellátási szerződés értelmében kulturális, közművelődési és külhoni magyarsággal kapcsolatos közfeladatokat teljesít.

E célok elérése érdekében indítottuk el többek között a Kárpátok Bora, a Kárpát-medencei Magyar Könyves Ház és Magyar Házak Galéria projektjeinket, melyekről bővebben a felvidekhaz.hu honlapunkon olvashatnak.

Szeretnénk, ha megnyitása után, valamennyi felvidéki honfitársunk otthonának érezné házunkat, ezért várjuk mindazokat, akik a mai határokat átlépve Miskolcon járnak: térjenek be hozzánk – megpihenni, tájékoztatást kérni, beszélgetni.

Addig is, ha egyetértenek célkitűzéseinkkel; ha szeretnének bővebben is megismerkedni tevékenységünkkel, programjainkkal; projektjeinkkel, keressenek bennünket a felvidekhaz.hu weboldalon, valamint csatlakozzanak a Felvidék Ház Baráti Társaság Facebook-csoporthoz. A csoport tagjai elsőként értesülnek rendezvényeinkről, akcióinkról, és 10 százalék kedvezményt kapnak az általunk értékesített külhoni könyvek, borok és utazások árából.

Stratégiai megbeszélésre gyűltek össze a Magyar Házak munkatársai Szegeden

A szegedi Délvidék Ház adott otthont a Magyar Házak hálózatában dolgozó szakemberek soros megbeszélésének június 16-17-én. A házigazda Délvidék Ház mellett jelen voltak a miskolci székhelyű Felvidék Ház, a kisvárdai Kárpátalja Ház, a debreceni Partium Ház és a szombathelyi Őrvidék Ház, valamint a Házak partnerintézményeinek – a királyszállási Nagy Magyarország Parknak és a várpalotai Trianon Múzeumnak – munkatársai is. Bár a koronavírus járvány intézményeink szerteágazó, határokon is átnyúló tevékenységét szigorú keretek közé szorította, az elmúlt időszak lehetőséget adott új tervek kidolgozására is.

A mintegy ötven egybegyűlt munkatárs – történészek, gazdasági-, színházi-, könyves- és kommunikációs szakemberek, rendezvényszervezők, borászok – a két nap alatt értékelték az intézmények eddig elért eredményeit, áttekintették a járvány miatt kialakult helyzetet, ugyanakkor új projektek indulásáról is döntöttek.

A Magyar Házak tevékenységét az elmúlt időszakban szüneteltetni voltunk kénytelenek, számos nagyrendezvényünket kellett lemondani, és a nyitás előtt álló új közösségi tereinket sem tudtuk élettel megtölteni. Ugyanakkor a mögöttünk álló hónapokat új kapcsolatok kiépítésére, intézményeink és projektjeink kommunikációs felületeinek bővítésére, megújítására fordítottuk, és számos új rendezvény terve is körvonalazódik már.

A Nagy Magyarország Park sem tudott vendégeket fogadni mostanáig, ott dolgozó munkatársaink ez idő alatt átalakították a szabadidő központ éttermét, amely immár Kárpátia néven, megújult étel- és italkínálattal várja a jövőben a családokat, az egyéni és csoportos kirándulókat, illetve a mesés környezetet esküvői helyszínként választó vendégeket is.

A Trianon Múzeum az elkövetkezendő hónapokban kívül-belül megújul, kiállítása anyagának egy része pedig online felületeinkre is felköltözik.

Az előttünk álló tervek megvalósítása bőven ad munkát, ezek összehangolása, a feladatok elosztása zajlott a találkozó két napján.

De az egymástól távol, az ország különböző pontjain dolgozó munkatársak örömteli személyes üdvözlésére, nagy beszélgetésekre is sor kerülhetett – ezekhez remek helyszínt biztosított a Kárpátok Bora projektünk keretében hamarosan megnyíló, nagy- és kiskereskedésként is működő borházunk, ahonnan az anyaországi vásárlók is hozzájuthatnak majd a Kárpát-medence magyar borvidékeinek legfinomabb boraihoz.

Száz évvel a Trianoni Békeszerződés aláírásának pillanata után

FELHÍVÁS

A trianoni diktátum aláírásának századik évfordulóján a történelmi egyházak templomaiban megszólalnak a harangok, a főváros kezdeményezte, hogy egy percre Budapesten álljon meg a közlekedés.

Úgy érezzük, kivételes, történelmi pillanat jött el, hogy úgy emlékezzünk a régi hazára, az elődök nagyszerű teljesítményére, hogy végre ismét megmutathassuk a magyarok mély egységét és összetartozását és újra együtt üzenhessük, akár újabb száz évre elegendő hittel és erővel az idegen országokba jutott magyaroknak, hogy soha, senki nem fog tudni elválasztani bennünket.

Mindezeket megfontolva, alulírottak a következőket kezdeményezzük:

- Valamennyi magyarországi önkormányzat saját intézményeiben 2020. június 4-én, 16 óra 30 perckor öt percre függessze fel tevékenységét és szólítsa fel településének polgárait a néma tiszteletadáshoz és szolidaritáshoz történő csatlakozásra

- Felkérjük valamennyi magyarországi közszolgálati és kereskedelmi rádió és televízió csatornát, hogy 2020. június 4-én 16 óra 30 perckor függessze fel műsorszolgáltatását és a világ magyarságának néma tiszteletadásához és szolidaritásához csatlakozva, pontban 16 óra 30 perckor sugározza a Magyar Himnuszt

Mi magyarok néhányszor világtörténelmet írtunk.

2020. június 4-én 16 óra 30 perckor Magyarország újra elől fog állni.

2020. május 27.

Dr. Szabó Pál Csaba

igazgató, Trianon Múzeum

Vidnyánszky Attila

főigazgató, Nemzeti Színház

Demeter Szilárd

főigazgató, Petőfi Irodalmi Múzeum

Dr. Papp László

polgármester, Debrecen

Zuzana Falathova

muzeológus, Pozsony

Dr. Teiszler Éva

történész, Budapest

Tóth Kázmér

díszlettervező, Szeged

 

 

Megújul a várpalotai Zichy-kastély és partnerintézményünk, a Trianon Múzeum

Megújul a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum a Nemzeti Kastély és Várprogramnak köszönhetően a jövő esztendő elejére. A trianoni diktátum időszakát bemutató, megújult interaktív kiállítás és új közösségi terek várják majd a látogatókat. 

György István területi közigazgatásért felelős államtitkár, a fejlesztés alapkőletétele alkalmából tartott, várpalotai ünnepségen elmondta, hogy országosan 60 milliárd forintból 19 kastély és 15 vár újul meg, melyek mindegyike vonzó turisztikai célponttá válik. Mint mondta, a megújult létesítmények a térség gazdasági életét fellendítik, az "ország büszkeségeivé válnak".  Szavai szerint az a cél, hogy a megújult épületek többségükben önfenntartóan működjenek. György István, a trianoni békediktátum közelgő évfordulója kapcsán felidézte, hogy 2010-ben teremtődött meg a magyarok kettős állampolgárságának törvényi háttere, mely, mint mondta, fontos lépcsőfoka volt a nemzet megerősödésének és megújulásának. Rámutatott: a kastély megújulása az egész nemzet megújulásának szimbóluma.   

Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója ismertette: megújítják a kastély világítását, korszerűsítik a fűtési trendszert, kicserélik a nyílászárókat, a fejlesztés 463 millió 550 ezer forintból valósul meg.     Hangsúlyozta: a kastély a fejlesztésnek köszönhetően egész évben látogatható lesz, így jelentősen hozzájárul a város turisztikai vonzerejének növeléséhez.   

Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy a Trianon Múzeumban múzeumpedagógiai játékteret, szabadulószobát, zeneszobát és kártyaszobát alakítanak ki, valamint részben vagy egészben megújulnak a kiállítási tartalmak is.   

Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa felidézte: az épületet a Zichy család 1722 és 1725 között emelte barokk stílusban. 1860-ban az épület leégett, ekkor Ybl Miklós tervei alapján építették újjá. A jelenlegi felújítás az épület "fizikai és szellemi rehabilitációját" jelenti - emelte ki.   

Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, Magyarország egyetlen Trianon Múzeumának megújulása nagyon fontos, hiszen a ma élő és a következő nemzedékek is megismerhetik általa a történelmet és azt a tényt, hogy "egy nagy nemzet gyermekei vagyunk".

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők számára a Trianon Múzeum látogatása ingyenes.

A Trianon Múzeum honlapja ITT tekinthető meg.

 

Fotó: MTI/Vasvári Tamás

 

 

A Kárpát-medencei Magyar Könyvesház indulásáról

A virtuális térben érdekes kezdeményezésre figyelhettek fel az irodalom és a könyvek iránt érdeklődő magyarok, határon innen és túl. Milyen céllal, elképzeléssel indította el a programot a Kárpát-medencei Magyar Könyves Ház, kérdeztük Balázs F. Attilát, a kulturális program koordinátorát.

A Magyar Házak Közhasznú Nonprofit Kft. kulturális, közművelődési és nemzetpolitikai szervezet, amely a külhoni magyar közösségek fizikai közelségében új platformokat kínál a kisebbségben élő magyar nemzetiségnek, lendületet adva a magyar-magyar, magyar-szlovák, magyar-román, magyar-szerb, magyar-szlovén és magyar-horvát nemzetpolitikai kapcsolatoknak is, a szegedi, debreceni, miskolci, szombathelyi és kisvárdai fiókjai által működtetett, a képzőművészetet, könyvkiadást, színházi életet, borkultúrát, innovációt, gazdasági életet felölelő rendezvénysorozatok, konferenciák, kapcsolatépítések, adatbázisok és kiadványok révén. Ebbe a tevékenységi körbe illeszkedik a most életre hívott Kárpát-medencei Magyar Könyves Ház virtuális könyvbemutató-sorozata is. A kezdeményezés célja, hogy a járvány miatt szünetelő rendezvények hiányában, színes, bensőséges hangulatú interjúk, videóüzenetek, recenziók, felolvasások révén közelebb hozza a Kárpát-medencei magyar olvasókhoz a frissen megjelent könyveket, ismertté tegye a könyvkiadók terveit, eredményeit és népszerűsítse a külhoni szerzőket.

Az első, rendhagyó online író-olvasó találkozón Csávossy György István nagyváradi borszakértő és költő Apám könyve című verseskötetét mutatták be. Telitalálatnak tűnik a választás, hiszen a Magyar Házak program két kiemelt területe került reflektorfénybe: a könyvkiadás és a bor…

Ennyire nem volt tudatos a választás, a helyzet kínálta magát, hiszen most jelent meg Csávossy György István kötete, amelynek létrejöttét apja, a világhírű borász, tanár és költő elvesztése, távozása az erdélyi kultúrtörténetbe inspirált. A rendkívül szép könyvet Fábián István budapesti könyvgrafikus tervezte, a szöveget a vajdasági Kovács Jolánka szerkesztette és a harminc évvel ezelőtt, egy erdélyi író által Pozsonyban alapított kiadó, az AB ART indította útjára, immár Budapesten, a Szatmárnémeten született Halmosi Sándor közreműködésével. Ilyen szempontból is szimbolikus ez a rendezvény, hisz egykori országrészek személyiségei fogtak össze a megvalósításához.

Mi várható a következő napokban, hetekben az elindított program keretében?

A felvidéki Z. Németh István gyönyörűen illusztrált meseregényét mutatjuk be rövidesen, recenzióval, a szerző videó-vallomásával és egy részlet felolvasásával. A későbbiekben Csinta Samu Erdély visszanemesítése című könyvéről is szó lesz, megszólaltatjuk Hodossy Gyulát, a felvidéki Lilium Aurum kiadó igazgatóját, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnökét, aki a tavalyi kiadványaikat és idei terveiket ismerteti az olvasókkal, és ezt követően további vajdasági, erdélyi, kárpátaljai kiadókat igyekszünk megszólítani a karantén alatt virtuálisan, a későbbiekben a Felvidék Ház, Partium Ház, Kárpátalja Ház, Délvidék Ház és Őrvidék Ház rendezvényein. Folytatjuk a könyvek, írók kiadók bemutatását, egyelőre ebben a formában, aztán ha visszatér a normális élet az országban, a könyvbemutatókat összekötjük borkostolókkal, képzőművészeti kiállításokkal, zenei koncertekkel, versműsorokkal. Élővé, pezsgővé kívánjuk tenni a határon átnyúló kapcsolatokat, a nemzetegyesítést, a magyarságtudat erősítését, a kultúra és a könyv iránti igény felkeltését, a Kárpát-medencei (partiumi, erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai és őrvidéki) könyvkiadók könyvtermésének egységes felmutatását, feltételeket teremtve a kiadványok értékesítéséhez.

Kitartást és sok sikert kívánunk a célokhoz és tevékenységekhez!

 -B.T.-

Együtt a bajban: Jelentkezzen Ön is Kárpátok-bora programunkba, hogy segíthessünk!

Sokan nem is gondolnák, hogy milyen drámai helyzetbe kerültek azok a kisebb, családi borászatok, akiknek a járványhelyzet miatt gyakorlatilag nullára csökkent a bevételük. A Magyar Házak hálózata igyekszik még inkább a külhoni magyar bortermelők mellé állni, és egyedülálló programjával segíteni őket. Várjuk a felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi, bácskai és szlavóniai borvidékek jelentkezését!

A Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis célja, hogy felmérje a magyar történelmi borvidékek helyzetét, hogy új piacokat teremtsen a külhoni magyar bortermelők számára, és megteremtse az egységes piaci megjelenéséhez és értékesítéséhez szükséges szakmai feltételeket.

A Kárpátok Bora program céljainak megvalósítását egy kifejezetten borászok számára létrehozott adatbázis összeállítására alapoztuk, amely adatokat tartalmaz a borvidékek, az egyes borászatok, borkészítő családi vállalkozások helyzetéről, az előállított borokról. Szervező munkánk eredményeként, már közel száz külhoni bortermelő csatlakozott adatbázisunkhoz.

A csatlakozáshoz szükséges adatlapot igyekeztünk minden borászhoz eljuttatni, de most a Magyar Házak honlapjain is elérhetővé tesszük azt:

https://drive.google.com/open?id=1nLDKubNCURauVCuGHTedtdksloKoM1jm

Várjuk a felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi, bácskai és szlavóniai borvidékek jelentkezését!

Tudta, hogy a Nagy-Magyarország Parkban is áll egy Felvidék Ház?

A Nagy-Magyarország Park néven működő 4 ha területű múzeumpedagógiai szervezet nem kizárólag a pihenést és a sportot szolgálja, hanem kiépített infrastruktúrájával és felújított épületeivel, szállás- és étkezési lehetőségeivel ideális helyszíne konferenciáknak, képzéseknek, táboroknak, osztálykirándulásoknak, erdei iskoláknak, valamint kulturális rendezvényeknek is.

A park a XVIII. században épült és a közelmúltban felújított varázslatosan szép vadász-kúriához tartozó terület, melyen több, a turisták, pihenni vágyók részére ki- illetve átalakított ház is található. Ezek az épületek korábban a vadász-kúria kiszolgáló személyzetének lakóházai voltak. A ’30-as években a mára pihenőparkká vált terület állami vadászterületként működött, és az akkori Gömbös Gyula miniszter vadászkastélyát 11 ház övezte. A terület idővel elnéptelenedett, a kúria is pusztulásnak indult, mígnem a közelmúltban az új tulajdonosa ismét gondozásba vette a parkot, így az ingatlan, annak infrastruktúrája és az épületek teljes felújításon, átalakításon estek át.

"Nézzen be hozzánk", most már megtalál bennünket a facebookon is!

Immár az egyik legnagyobb közösségi oldalon is megtalálnak bennünket azok, akik szeretnék naprakészen nyomon követni egyik legnagyobb programunk, a Kárpát-medencei Magyar Könyves Ház egyre gyarapodó rendevényeit, szívesen böngésznének a külhoni magyar könyvkiadók legfrisebb kiadványai között, és szívesen lennének egy olyan közösség tagjai, akik számára fontos az az összmagyar irodalom egységben történő felmutatása.

Projektünk célja, hogy a centenárium időszakában megteremtse a feltételeket a Trianoni Békediktátum következményei miatt mindmáig elszigetelten működő partiumi, erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai, és őrvidéki könyvkiadók tevékenységének és könyvtermésének egységes felmutatásához és értékesítéséhez a Kárpát-medencében. Ezeknek a céloknak a teljesülése megteremti a lehetőséget, hogy a Magyar Házak újabb célcsoporthoz is eljutassa üzeneteit, hogy a könyvszerető, olvasó társadalmi réteget is bekapcsolja a Magyar Házak baráti körébe.

Kövessenek bennünket a facebookon is!

A Kárpát-medencei Magyar Könyves Ház programról részletesen itt olvashat:

http://www.partiumhaz.hu/blog/289

Felvidékről szóló kiadvány jelent meg a Magyar Házak gondozásában

Pataki János Felvidék, a csodák földje című útikönyve a szerző több mint 2000 csodás fotója segítségével kalauzolja végig az olvasót Felvidék ismert és kevésbé ismert városain, nevezetességein át az egészen elrejtett természeti kincsek, kulturális örökségek felkutatásáig. Így egy kötetben még senki sem mutatta be a Felvidéket a maga teljességében.

Mesés túraútvonalak százai hívogatják az ide látogatókat szurdokokkal, vízeséssekkel, hegyóriásokkal, lélegzetelállító természeti képződményekkel… De azok sem csalódnak, akik inkább az épített környezet értékeire kíváncsiak, hiszen a történelmi várak, templomok, utcácskák páratlan élményt nyújtanak. Számtalan látványosság UNESCO világörökségi védelem alatt áll. Mindezek részletes leírása gondos útmutatással, hasznos tippekkel együtt megtalálható Pataki János kedves, közvetlen hangvételű útikönyvében, helyi legendákkal, érdekességekkel fűszerezve.


E hiánypótló, pazar útikönyvet olvasva joggal támadhat olyan érzésünk: eddig miért is nem látogattunk el e karnyújtásnyira lévő, mégis olyan sok titkot, csodát rejtő Felvidékre? Az ember legszívesebben fogná a hátizsákját, és már holnap útra kelne! A könyv az utazás megtervezéséhez, a felkészüléshez is nélkülözhetetlen, de a barangolás későbbi felidézéséhez is remek segítség lehet.

A kötetet a szerző a Kárpát-medencei Magyar Könyves Ház program keretében január 30-án Debrecenben, a Méliusz Könyvtárban is bemutatta. A rendehagyó könyvbemutatóról itt olvashatnak bővebben: http://partiumhaz.hu/blog/309

Határtalan borbarátság - Megrendeztük a Kárpátok Bora program második konferenciáját

A Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis program második konferenciája egész napos program keretében, november 16-án, szombaton, a nagyváradi vár Queens rendezvénytermében, neves magyarországi borászati szakértők és mintegy negyven Kárpát-medencei borász részvételével zajlott.

A délelőtti konferenciát Pálfi Noémi, nagyváradi borszakértő, az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületének (EMBE) ügyvezető igazgatója, a Borbarátnők Egyesületének elnöke, több érmelléki fejlesztési projekt kezdeményezője nyitotta meg. Tolmácsolta Balla Géza, EMBE elnök üzenetét, amelyben üdvözli a Magyar Házak fontos kezdeményezését, majd bemutatta a nagyváradi konferencia helyszínét és a partiumi borvidéket. Elmondta, hogy a helyi borászok jelentős erőfeszítéseket tettek és tesznek az őshonos szőlőfajták visszahonosításáért, a tájjellegű minőségi borok előállításáért. Kiváló példája ennek a bakator szőlő visszatelepítésének évek óta tartó projektje, amibe a Bihar Megyei Tanács és a debreceni önkormányzat is részt vállalt. Ezeket az erőfeszítéseket erősíti a Magyar Házak Kárpátok Bora programja, amely hozzájárulhat a helyi borászok szakmai fejlődéséhez, és piacra juttathatja a Kárpát-medencei borokat. A konferenciával egybekötött bornapok pedig nagyszerű alkalmat nyújtanak, hogy a külhoni borászok új piaci területekkel ismerkedjenek, és Kárpát-medencei borászokkal találkozzanak.

Dr. Szabó Pál Csaba, a Magyar Házak Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságához tartozó, állami tulajdonban álló szervezet, konkrét és átvitt értelemben magyar házakat hozott létre, azokban a magyarországi régióközpontokban, amelyek szomszédságában lévő határon túli területeken magyar közösségek élnek. Ezek a házak, egy komplex Kárpát-medencei regionális fejlesztési terv keretében, új eszközökkel és módszerekkel, új platformot kínálnak a külhoni magyar közösségek és szervezetek megerősítésre, és lehetőségeinek bővítésére. Így Szegeden a Délvidék Ház, Debrecenben a Partium Ház, Kisvárdán a Kárpátalja Ház, Miskolcon a Felvidék Ház, Sopronban és Szombathelyen az Őrvidék Ház szolgálja a külhoni magyar közösségek megerősödését, valamint a magyar-magyar vagy a magyar- szerb, román, ukrán, osztrák, horvát együttműködést. Ezekkel a törekvésekkel összhangban a Magyar Házak most izmosodó struktúrájában több projekt indulása körvonalazódik. Ezek a projektek reális nemzetpolitikai igényt elégítenek ki. Például kevesen és keveset tudunk a határon túli magyar múlttal rendelkező településekről, ezért elindították a Magyar Jelenlét elnevezésű projektet, amely 101 honlapon mutatja be a Kárpát-medence határon túli magyar településeit, praktikus információkkal látja el az odalátogatókat. Régi probléma, hogy a külhoni kiadók könyvei nincsenek igazán jelen a magyarországi könyvpiacon. Ennek a jelenségnek az ellensúlyozására indul a Kárpát-medencei Könyves Ház projekt, amelynek keretében összegyűjtik a külhoni könyvkiadók egyéves könyvtermésének színe-javát és saját hálózatukban, valamint az Ünnepi Könyvhéten külön standon mutatják be és értékesítik ezeket a könyveket.

Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis programot ismertetve, a Magyar Házak ügyvezetője kifejtette, hogy a projekt a történelmi borvidékek borászait segíti, hogy korszerű szakmai ismeretekre tegyenek szert, a versenypiaci követelményeknek megfelelő borokat állítsanak elő és értékesítsenek budapesti és badacsonyi bemutatóüzletekben, valamint egy online webáruházon keresztül.

A program ez év júniusában Királyszálláson, a Nagy-Magyarország Parkban tartott első konferenciáján indult útjára. Nem véletlen, hogy a második találkozót a Partium fővárosában, Nagyváradon rendezik meg, hiszen ez történelmi a régió, jelentős borászati hagyományokkal, borkultúrával és fejlesztési programokkal rendelkezik. Ehhez kívánnak előadásaikkal hozzájárulni az asztalnál üllő neves borászati szakértők és olyan személyek, akik segíthetik ezeknek a céloknak a megvalósulását.

Dr. Konkoly Mihály, borászati szakértő, bortanácsadó, a Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis program koordinátora vetített prezentáción mutatta be a magyarországi borpiac működését, a piac szereplőit. Kitért a nagykereskedők üzletfilozófiájára, a borválaszték összeállításának elveire. Az előadás nyomán a külhoni borászok megismerhették a magyarországi borpiaci környezetet, a piac működési feltételeit, amelyeket teljesíteniük kell ahhoz, hogy ezen a piacon értékesíthessék boraikat.

A nagy és kiskereskedelmi környezet bemutatása után, Berényi Oszvald, head somelier, borszakértő, arról tartott előadást, miként van jelen a bor a vendéglátóipar ajánlataiban. Részletes aprólékossággal ismertette milyen szempontok alapján fogadják be az éttermek a borajánlatokat, milyen feltételeknek, elvárásoknak kell eleget tenniük, hogy felkerüljenek az itallapra.

A konferencia délelőtti előadás panelje Káprai Tamás webfejlesztő előadásával zárult, aki bemutatta a fejlesztés alatt álló Kárpátok Bora weboldalt, amely élesítés után a www.karpatokbora.hu webcímen lesz elérhető. A külhoni borászok megismerhették, miként kerülnek a nyilvánosság elé a borászatukról feltöltött információk az adtabázisba, és miként válnak az értékesítést segítő, hatékony marketing-kommunikációs üzentekké a Kárpát-medencei borpiacon.

Az előadásokat élénk sajtóérdeklődés követte, jelen voltak a magyarországi közszolgálati televízió és rádió tudósítói, az Erdélyi Magyar Televízió tudósítói, a Krónika regionális napilap, az Erdélyi Napló hetilap, a Bihari Napló megyei napilap riportere, erdélyi és helyi hírportálok tudósítói.

Az erdélyi konyha specialitásaiból összeállított ebéd után, a részvevők Mihálka Nándor történész, muzeológus vezetésével a vár bejárása során ismerkedtek annak történetével, és hajtottak fejet a Szent László királyunk temetkezési helyét jelölő emlékműnél.

A délelőtti programot Dr. Szabó József gyermekorvosnak, a vidék történetének megszállott kutatójának előadása nyitotta meg, amely az érmelléki borvidéket és az ott termesztett szőlőfajtákat mutatta be, ezáltal a hét érmelléki borász borainak bemutatását és kóstolóját is bevezette. Heit Lóránd, bihardiószegi borász, a Bakator Szövetség elnöke előadásában kitért azokra az erőfeszítésekre, amelyeknek köszönhetően a rendszerváltást követő években sikerült újraéleszteni és folytatni a történelmi borvidék szőlőkultúráját, sikerült visszatelepíteni az őshonos szőlőfajtákat, mindenekelőtt a bakatort. Heit Lóránd bemutatta a helyi borászatok jelenlegi helyzetét, és reményét fejezte ki, hogy a Magyar Házak kezdeményezése jelentősen javítani fogja a helyi borászok szakmai felkészültségét, piacismereteit, valamit a megtermelt borok értékesítését is előmozdítja, majd bemutatkozásra kérte borásztársait.

A jelenlévők megismerhették Czapp Árpád, Hegedűs Attila, Heit Lóránd, Lengyel Csaba, Nagy Sándor, Mados Attila és Piheni Annamária borászatának történetét, az általuk termesztett szőlőfajtákat és a borászatukban készített borokat.  

A Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis Program II. konferenciája a késő esti órákban, hagyományos paraszttálakon felszolgált borkorcsolyával felszolgált, kiváló érmelléki borok kóstolásával, és a történelmi borvidékek fejlődésének lehetőségeiről, a magyar borokról folytatott, jó hangulatú eszmecserével ért véget.

A felvidéki magyar könyvkiadókat is várja a Kárpát-medencei Magyar Könyves Ház

A Kárpát-medencei Magyar Könyves Ház projekt olyan hiánypótló kezdeményezés, amely abból indul ki, hogy jelentős magyar kulturális hagyományokkal rendelkező városok, mint például Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Dunaszerdahely, Pozsony, Munkács és Ungvár, Újvidék vagy Szabadka, a Trianoni Békediktátum következményeként a határon kívülre kerültek.

 Elszakadt városaink kulturális intézményei, köztük a könyvkiadók, a két világháború közötti időszakban, majd a kommunista rendszerben az utódállamok diszkriminatív kultúrpolitikájának, cenzúrájának szenvedői alanyaivá váltak, és a magyar nemzeti kultúra szellemi vérkeringéséből kiszakítva, a magyar alkotóműhelyektől elszigetelve próbáltak fennmaradni.

A rendszerváltást követően, de hangsúlyosan az elmúlt évtizedben, a magyar kormány proaktív nemzetpolitikájának köszönhetően, a külhoni könyvkiadók helyzete alapvetően megváltozott, de a javulás ellenére, még mindig nem sikerült teljes mértékben visszatalálniuk a magyar nemzeti kultúra tereibe. A külhoni szerzők, könyvkiadók – néhány markáns kivételtől eltekintve – most sincsenek értéküknek megfelelő súllyal jelen a magyar kulturális élet hétköznapjaiban: a szerzők alig szerepelnek könyvbemutatókon, könyveik alig vannak jelen a könyváruházak polcain. Ezen a helyzeten kíván változtatni a Kárpát-medencei Magyar Könyves Ház projekt.

A projekt lényege, hogy a Magyar Házak NKft. kiemeli a magyar könyvkiadás áttekinthetetlen könyvterméséből a nemzetpolitikai szempontból fontos alkotásokat, azokat az értékeket, amelyek erősítik a Kárpát-hazában élő nemzetrészek összetartozásának tudatát, és minimum 50-100 példány átvételére bizományosi vagy adásvételi szerződést köt velük. Az átvett könyvek egy részét saját hálózatában, - Délvidék Ház, Kárpátalja Ház, Felvidék Ház, Őrvidék Ház - teszi elérhetővé, ahol dedikálásokkal egybekötött szerzői estek, könyvbemutatók szervezésére is lehetőség nyílik, más részét pedig az Ünnepi Könyvhéten mutatja be és értékesíti.

Ugyanakkor létrehozzuk a www.karpatkonyv.hu elérhetőségű weboldalt, amely bemutatja a partnerkiadókat, az általuk kiadott könyveket, és webáruház funkciót tölt be, amely lehetővé teszi a kötetek online értékesítését. A weboldalfejlesztés várhatóan 2020-ban valósul meg, akkor válik elérhetővé. 

 

A projekt megvalósítása érdekében, első körben ötven kiadónak juttattuk el felhívásunkat, arra kérve őket, csatlakozzanak hozzánk, és juttassák el azoknak az általuk kiadott könyveknek a listáját, amelyet szívesen juttatnának el a magyarországi olvasókhoz.

Azok, akik szeretnék ezt megtenni, bármelyik Magyar Ház címére eljuttathatják ezen igényüket.

Elindult a Kárpátok Bora - Külhoni Magyar Borászati Adatbázis program

Méltó helyszínen, Királyszálláson, a Nagy-Magyarország Parkban tartotta meg alakuló konferenciáját a Kárpátok Bora - Külhoni Magyar Borászati Adatbázis program, amelynek célja a felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi, bácskai és szlavóniai borvidékek egységes piaci megjelenéséhez és értékesítéséhez szükséges fejlesztések kidolgozása.

 

A pénteki első nap az ismerkedés, barátkozás jegyében telt. Szabó Pál Csaba köszöntője után az I. Magyar Borszínház „Itt, vagy sehol” borbemutatója és a Jávor Pál Nemzeti Czigányzenekar műsora következett, majd ezt követően Konkoly Mihály bortanácsadó és Vesztergám Miklós tárogató tett arról, hogy adott legyen a hangulat az est további részére. Mert azt mindenki jól tudja, hogy a gátlások borban oldódnak. Bár itt nem nagyon volt erre szükség, de új barátságok bőven köttettek, hiszen nem minden nap találkozik egymással a felvidéki, délvidéki vagy éppen erdélyi borász.

A jól sikerült péntek este után egy tartalmas szombat következett, hiszen a reggeli után már a „munkáé” volt a főszerep. Elsőként Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója tartotta meg előadását „A Bor mint nemzetpolitikai eszköz” címmel. Ők legfőbb feladatukként a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulásának támogatását tűzték zászlójukra, így örömmel csatlakoztak a Kárpátok Bora projekthez, hiszen ezzel újabb segítő kezet nyújthatnak ők is.

Ezt követően Konkoly Mihály osztott meg néhány igen értékes információt a külhoni magyar borok piaci esélyeiről. Hogyan érdemes, egyáltalán érdemes-e befektetni magyar borba? Ahogy ő fogalmazott, a magyar borpiac jelenleg egy „őskáosz”, ahol kettészakadt a piac, de tanácsaival és pótolhatatlan információkkal látta el a jelenlévőket, hogy tisztuljon a kép.

Harmadikként Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke beszélt a magyar nemzetpolitika pályázati eszközeiről, és szavaival ő is csak megerősítette, hogy igenis szükség van az összefogásra, amelyre újabb jó példa a Kárpátok Bora.

Ezután Hoseftosz Konstantin állt a hallgatóság elé, és a borok csomagolásáról, a külcsín fontosságáról mesélt. Hiszen míg a borász jelen van, személyesen tudja méltatni az általa készített isteni nedűt, addig könnyű dolga van. Ám amint a bor „elszakad az apjától”, egyedül kell eladnia magát, meg kell szólítania a vásárlót.

Végül Káprai Tamás grafikus ragadta magához a szót, aki a Kárpátok Bora internetes felületét mutatta be, innen pedig az összejövetel ötletbörzévé alakult, amiből ha minden megvalósul, akkor erre az oldalra nem csak a Kárpát-medence lesz büszke. Márpedig ez a cél.

A szombati napot ezután egy rövid látogatás tette teljessé a Trianon Múzeumban, majd az ínycsiklandó ebédet követően mindenki hazafelé vette az irányt. Talán nem merészség kijelenteni, hogy jó emlékekkel, új barátokkal és büszkeségtől dagadó kebellel. Hiszen a Nagy-Magyarország Parkban újra azt érezhettük, hogy nekünk magyaroknak a határok bizony nem léteznek. Semmilyen téren.