BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Felvidék Ház - ECPv6.15.13//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Felvidék Ház
X-ORIGINAL-URL:https://felvidekhaz.hu
X-WR-CALDESC:Események Felvidék Ház
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:UTC
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0000
TZOFFSETTO:+0000
TZNAME:UTC
DTSTART:20240101T000000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=UTC:20250613T160000
DTEND;TZID=UTC:20250613T180000
DTSTAMP:20260426T190728
CREATED:20250507T164022Z
LAST-MODIFIED:20250507T164641Z
UID:20544-1749830400-1749837600@felvidekhaz.hu
SUMMARY:A Felvidék Ház író vendégei a Miskolci Ünnepi Könyvhéten
DESCRIPTION:A Felvidék Ház idei vendégei a Miskolci Ünnepi Könyvhéten\, Domonkos László író\, újságíró\, televíziós szerkesztő és Czapáry Martincsevics András Mécs László-kutató.  A szerzők június 13-án dedikálnak\, illetve beszélgetnek az olvasókkal 16:00 órától a Felvidék Ház előtti standon\, az Erzsébet téren.  \nA bemutatott könyvek:\nDomonkos László: Pompeji magyar hamuja – Sáros megyei leletmentő \nDomonkos László legújabb könyve\, a Pompeji magyar hamuja egy rég elfeledett felvidéki tájegység\, a hajdani Sáros vármegye múltjának és jelenének ered a nyomába. A kötet segítségével látleletet kaphatunk a vármegye már jóval Trianon előtt bekövetkezett elszlovákosodásáról\, az Eperjes környéki magyarság 1918 utáni helytállásáról és elbukásáról\, valamint a felvidéki táj kincseiről. A Patrióták kiadásában megjelent könyv a jelenben játszódik: a múlt maradékainak keresgélése közben felszínre kerül a klasszikus kelet-szlovákiai sors\, a még ott élő néhány magyar család élete és a magyar örökség sorsa. A könyv hiánypótló mű\, ugyanis a sárosi magyarság eltűnése egyike a senki által nem ismert és máig ki nem beszélt tragédiáinknak. A 269 oldalas\, keménykötésű könyv egyik különlegessége a több tucatnyi monarchia-korabeli színes képeslap\, amelyek segítségével valósággal megelevenedik a régi Felvidék. A kötetben szereplő\, a Zempléni Múzeum gyűjteményéből származó archív felvételek azért is különlegesek\, mert számos épület – így a legendás nagysárosi és zborói Rákóczi-kastélyok – ma már csak ezeken a képeslapokon láthatóak\, mert az utódállam megsemmisítette azokat. A kötet megszületésének alapja egy\, a trianoni emlékévben megtartott utazás volt\, amely során az író a Patrióták és a helybeliek segítségével bejárta az egykori Sáros vármegyét. Domonkos László rendkívül olvasmányosan és tragikuma ellenére lelket melengető módon örökítette meg találkozásainkat a Kisszeben mellett maradt utolsó magyar nemesi családdal\, a Szinyei Merse-kúriát \,\,üzemeltető” szlovák kocsmárossal vagy éppen a lengyel határszélen élő\, máig magyarbarát ruszinokkal. \nCzapáry Martincsevics András: Katakombák magyarja – Mécs László megfigyelési dokumentumai (1945-1978) \n„Méltóságától megrablott Nihil\, / jogfosztott\, csupasz lény vagyok: halott.” Mécs László a Katakombák magyarja című\, bujdosása idején\, 1948-ban született versében mintha a pokol legmélyebb bugyrából szólna hozzánk. Nem tudta\, nem tudhatta: ekkor még a szakadék szélén sem állt. Az ide vezető út egy-egy ügynökjelentéssel volt kikövezve. A folyamatos menekülésre kényszerítő\, rémálmaiban újra és újra megjelenő eljövendő „vég” 1953. augusztus 22-ei letartóztatásakor\, kihallgatásaikor\, majd elítélésekor vált igazzá. S ha azt hitte\, börtönből szabadulásával a figyelő tekinteteknek is búcsút vehet: tévedett. Utolsó útjáról\, temetéséről is szólt ügynökjelentés. \nCzapáry-Martincsevics András könyvéből nyomon követhető az\, hogyan hálózták be az állambiztonsági szervek ügynökei polipként a magyar társadalmat. Miért számított a pártállami rendszerre veszélyes „klerikális reakciós elemnek” Mécs László\, „Isten szavának trombitája\, s mint költő\, élő lelkiismeret.” Azért\, amit Szent János apostol első levele így határoz meg: „Az Isten szeretet\, és aki kitart a szeretetben\, az az Istenben marad\, s az Isten is benne marad.” (1Jn 4\,16) \nS azért is\, amilyen szerepet betöltött a szerzetes-költő a két világháború közötti Magyarországon. Mai szóhasználattal élve egyfajta\, jó értelemben vett politikai celeb volt. Egy személyben szimbolizálta a katolikusságot és a kisebbségi magyar létet. Állandó szereplője volt a korabeli rádiónak (Budapesten és Kassán egyaránt)\, a különböző műfajú újságoknak és kulturális eseményeknek. Nevét országszerte ismerték. Ezért is fordulhatott elő\, hogy egy-egy ügynök örült\, ha Mécs nevét csak megemlítették valahol\, mert már ez is elég „nyomós” okot szolgáltatott valamilyen jelentés tételére tartótisztjének\, amivel teljesíteni tudta a felé irányuló „elvárásokat”. \nS bár\, például\, Mécs vizsgálati dossziéjának olvasásakor úgy tűnhet\, megtörték a szerzetes-költőt\, hisszük\, mindez csak az erőszakszerv képviselőinek megtévesztésére történt\, ahogy Mécs kinyilatkoztatta ezt a Katakombák magyarja című verse utolsó három sorában: „Ti éltek: vég vár rátok\, rothadás; / – vetett magra s rám ragyogó / kezdés: föltámadás!” (Balogh P. Piusz O. Praem.gödöllői apát)
URL:https://felvidekhaz.hu/esemeny/a-felvidek-haz-iro-vendegei-a-miskolci-unnepi-konyvheten/
LOCATION:Felvidék Ház\, Rákóczi Ferenc u. 2.\, Miskolc\, 3530\, Magyarország
CATEGORIES:Kiemelt
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://felvidekhaz.hu/wp-content/uploads/2025/05/miskolci_konyvnapok_2_fb_1920_1080-copy.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR