Izgalmas és érdekes előadást hallhatott a Felvidék Ház közönsége október 29-én délután, hiszen B. Kovács István nem csak író, hanem régész és néprajzkutató is, aki az elveszettnek hitt magyar hőseposzt kutatva talált rá a 70-es években a gömöri szóbeliség révén arra az anyagra, amelyből rekonstruálható a teljes eseménytörténet, a pogány magyar világkép és az egykori istenvilág megannyi alakja is.
Az előadó rámutatott: az anyag alapján megállapítható, hogy a nagyszentmiklósi aranykincs 2. számú korsóján látható jelenetsor a pogány magyar hőseposznak a megjelenítése, a középkori Szent László-legenda pedig annak a keresztény egyház általi átértelmezése. Hangsúlyozta, hogy a magyar hőseposz legközelebbi párhuzamai a török és mongol népek hagyományában lelhető fel.
Az anyag alapján megrajzolható egy lehetséges őstörténeti háttérkép is. Ez utóbbi azt látszik igazolni, hogy a hőseposzt a Kárpát-medencébe 568-ban avar vezetés alatt betelepült, hunokkal összeolvadt, a forrásokban „var-hun“-ként is említett, jobbára magyar nyelvű népesség hozta magával, amely ezt megelőzően a Szir-Darja és Amu-Darja, illetve az Aral-tó és a Tien-San között élt.
Ismeretterjesztő előadásunkra sokan voltak kiváncsiak
Ezt támasztja alá a főhős innenső félvilági vitéz – aki nem más, mint egy földi emberként újjászületett istenalak – és a rivális a túlsó félvilági vitéz küzdelmének, illetve az abba beavatkozó, annak kimenetelét eldöntő női főszereplőnek a szöveges és képi megjelenítése, továbbá a győzelmet követő hősi álom ábrázolása, amelyek csakis a hun régészeti emlékanyagból és a Szent László-legenda jelenetsorából ismertek.
Ezek igazolják a hun hagyomány beépülését a pogány magyar hőseposzba. További képi párhuzamok a szogd emlékeken, pl. a pendzsikenti freskók jelenetei között lelhetők fel.
A monográfia 831 oldalnyi terjedelmű, 17 fejezetet és 29 képoldalt tartalmaz.
B.Kovács István mindezekről a tegnapi előadáson bemutatott, Az elveszettnek hitt magyar hőseposz című kiadványban ír, amely a magyar népköltészetkutatás egyik nagy eredménye. Könyvének alapjául az az 5 prózai történet szolgál, amelyeket fél évszázada gyűjtött szülőföldjén, Gömörben.
Az előadás visszanézhető a Magyar Házak YouTube-csatornáján.
A vetítettképes előadást követően szerző és közönsége még sokáig beszélgetett