Hírek

Köteles Ágoston Csak azok a kaukázusi sakálok ne üvöltöznének már című könyvében a Felvidékről a szibériai Gulág,- és a kaukázusi Gupvi táboraiba erőszakkal elhurcolt keresztények történetét dolgozta fel. A könyv borítóján Szabó Ottó festőművész alkotása látható, s a mottója.: „A nuzali lágerben ruha nélkül temettek közös sírba élőket és holtakat.” A Málenkij robotra, azaz egy kis munkára elhurcolt emberek közel egy évtizedes szenvedéseit bemutató kiadványt a szerző jelenlétében mutattuk be.

Miskolc városának kulturális szívében, a Felvidék Házban került sor arra a kétrészes előadás-sorozatra, melyet Brillmann Zsolt, az AI kutató és szakértő tartott. Az első napon az előadó bevezetőjében kitért arra, hogy az AI milyen módon képes vizuális művészetet létrehozni, milyen technológiák állnak a háttérben, és hogyan változtatják meg ezek az innovációk a művészeti világot. A második napon a promptolás mint kommunikációs eszköz került górcső alá. 

3200 általános és középiskolás diák vehetett részt azon a versenyen, amelyet 9 helyszínen rendeztek meg „Dunán Innen Tiszán Túl Kárpát-medencei Ifjúsági Népművészeti Tehetségkutató Verseny” címmel. A válogatókon Erdély, Délvidék, Kárpátalja és  Felvidék ifjúsága tartott bemutatót ősei hagyatékából. A nagyszabású program képeiből láthatott videóösszeállítást a nagyközönség azon a rendezvényen, melyet a Felvidék Ház, a Pro Art Galéria és a Magyar Közösségek Szövetsége Mente Egyesület szervezett közösen a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan.

Keresztutak címmel nyílit meg a kassai festőművész, Szabó Ottó kiállítása a Miskolci Galéria Rákóczi-házában a Felvidék Ház idei utolsó rendezvényeként. A vonal mesterének és szerelmesének nevezte Szabó Ottó művészetét a kiállítás kurátora, Kovács Ágnes. Aki elmondta róla, hogy a Kassán alkotó művész  mostanság inkább fest, mintsem rajzol, de minden egyes festménye arról tanúskodik, hogy sosem lett hűtlen a vonalakhoz, eredeti tanult mesterségéhez, a grafikához. Művészetét úgy szokták jellemezni, hogy grafikus festő, hiszen a többnyire szálkás ecsetkezelése olyan, akárcsak a ceruza húzása.

A közel 450 étterem részletes bemutatását és értékelését tartalmazó, 1500 színes fotóval gazdagon illusztrált, igényes kivitelezésű kötetet a szerző, Borbély Zsolt Attila jelenlétében mutatjtuk be december 6-án. Az est moderátora Ágoston Balázs, újságíró volt. A könyvbemutatón  részt vett a térségből a könyvben szereplő éttermek közül a bodrogkeresztúri Dereszla bisztró étterem vezetője, Járomi Vendel is, aki precedens értékűnek tartja a kiadványt.

B. Kovács István volt a Felvidék Ház legújabb vendége. A régész-gömörológus előadásában a hagyományostól alapvetően eltérő történeti kép tükrében ismerkedhettünk meg Rimaszombat korábban más településnek tulajdonított kiváltságával, eredeti, ez idáig ismeretlen jelképeivel és a jelenleg használatos címerének helytelen voltával.

A Felvidék Ház vendége, Gaál Lajos geológus-barlangkutató vetítettképes előadása révén Gömör, a történelmi Magyarország természeti értékekben és ritkaságokban leggazdagabb területével ismerkedhettünk meg.  Köztük olyan csodákkal, mint a medvesi vulkánok, a tornaljai tengerszem, a mellétei óceán földtani szelvénye.

Immár hagyomány, hogy a Felvidék Ház és a Zenével az Ifjú Tehetségekért Alapítvány, valamint a szepsi Csemadok Kassa-Területi Választmánya, felvidéki és miskolci gyerekeknek szervez közös szakkört. Szepsiből a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontból érkeztek a diákok, két pedagógus, Nová Mária és Borsi Kitti kíséretében. Sajnos környékükön nincs arra lehetőség, hogy az anyanyelvükön részesülhessenek ilyen képzésben. Ezért az énekes tehetségek képzése program rendkívül értékes lehetőséget nyújt a diákok számára a zenei képességeik fejlesztésére és a zene iránti szeretet elmélyítésére. Miközben barátságok születnek az anyaországi és külhoni fiatalok között.

A Felvidék legnagyobb kulturális szervezete, a Csemadok országos elnöke, Bárdos Gyula volt a vendégünk, aki nem csak az általa vezetett szervezet közösségépítő szerepéről, de a magyarok számára sikertelenül zárult szlovákiai választások okairól és az európai parlamenti választásokon induló felvidéki magyarok sikeres szereplésének fontosságáról is beszélt.

Tamás Ilonka néni (Tamás Aladárné) Várgedén született 1912-ben. Hosszú élete során, hiszen 103 évig élt, 5 ország állampolgára volt. Amikor 100 éves korában felvállalta önmagát, s felvette a tőle akarata ellenére elvett magyar állampolgárságot, jelképpé nemesült. Hontalanná, jogfosztottá vált, de nem adta fel. Haláláig küzdött az igazért. 100 évesen Kassán vonult fel a tüntetőkkel, hogy kiharcolja a jogorvoslatot. Ő sajnos nem érte meg. De iránymutatóvá, életmintává vált nem csak a Balog-völgyben és a Felvidéken, hanem az egész magyarság körében. Lánya, Dr. Fehérné Tamás Judit írta meg regényében édesanyja és a család hányatott sorsát. Most, a Felvidék Ház meghívására a miskolci közönségnek is mesélt.