A Magyar Házak hálózata, Hazajárat elnevezésű honismereti utazásainak sorában, június  24-25-én ezúttal a Felvidék Ház Rozsnyóra és környékére szervezett kirándulást, elsősorban baráti társaságának tagjai számára. A Hazajárat célja, hogy a résztvevőkkel megismertesse a Kárpát-medencei magyar történelmi és kulturális örökséget, a Kárpát-medencében élő magyarokat. A kétnapos utazásra, Mács Ildikó, a Felvidék Ház igazgatója kíséretében, 37-en indultunk el Ochtinára, Csetnekre, Rozsnyóra, Várhosszúrétre, Betlérbe és Hanvára, ahol a gazdag természeti látnivalók mellett a történelmi, kulturális vonatkozású értékeket szakavatott, helyi barátok segítségével ismerhették meg.

A Szeressük vissza Felvidéket! szlogennel útnak indult csapat többek között a teljesen elszlovákosodott Csetneken felkereste és megkoszorúzta a magyar Ovidiusnak is nevezett költő, Gyöngyösi István sírját. A magyar himnusz eléneklése után, az evangélikus templom csodáit nézték meg.  A monumentális épületet az 1320-as évek körül a pelsőci Bebek család építtette. Ma aládúcolt  karzatával, málló vakolatával szomorú látványt nyújt.

A rozsnyói főtér épületei és Andrássy Dénes feleségének, Franciskának a mellszobra is a magyar múltról mesélt.

A várhosszúréti kéttornyú temlom kertjében találkoztunk Ulman Istvánnal, akit nemzetfaragónak hívnak. Nem véletlenül, hiszen egy életen át faragta bele a fába a magyar történelmet, a nemzet hányattatott sorsát.  Ez a szlovák kormánynak a  meciari időkben olyannyira nem tetszett, hogy az 1996-ban Krasznahorkaváralján felállított Honfoglalási emlékművet le akarták bontatni. Nem véletlenül, hiszen, a rakamazi turul lelet mintájára készült, s tartóoszlopain ott szerepel a Trianon után elcsatolt 32 magyar falu neve. A helybéliek 3 hónapon át éjjel-nappal  őrizték a szoborkompozíciót, s ezzel megakadályozták az eltávolítását. „ Meciarra már nem  emlékszünk, az emlékmű pedig ma is áll” – mondta mosolyogva Ulman István, aki jelenleg 23 pásztornak állít örök emléket kiégetett agyagplasztikái  révén. Azt is megtudtuk tőle, hogy a templomkertben  a II.világháborúban elesett magyar katonáknak állítottak faragott kompozíciókkal emléket Baffi Lajos fafaragóval és Slíz Róbert harangöntővel, aki a tetején elhelyezett lélekharangot öntötte. Várhosszúréten 100-120 ismert és ismeretlen katona nyugszik a tömegsírban, ők mindannyian a 13. Nyíregyházi gyalogezred elesett hősei. A kopjafára egyetlen szót véstek: Rendületlenül.

Csodálatra méltó Slíz Róbert, várhosszúréti harangöntő műhelye, a 24 éves fiatalember csak 2016-ban kezdett el dolgozni, ám ma már Európa-szerte ismert és elismert szakember. Jenleg Belgium számára önt 56 darabból álló harangjátékot. Az általa készített harangok mindegyike egyedi kézműves műalkotás. Minden harang mögött több hónapos munka áll. 2020 augusztusában a Népművészet Ifjú Mestere Díjat vehette át.

A  Buzgó patak közelében, az erdő szélén, festői környezetben található az 1900-as években már állt barlangkápolna, ahol a legenda szerint két kislánynak megjelent Szűz Mária. Azóta búcsújáró hely, amelyet 2000-ben a várhosszúrétiek felújítottak.  A kápolna zsaluzatát újraácsolták, kaput építettek, leburkolták. A patak vize iható, szembetegségeket gyógyít, mondják a helybéliek. A Szűz Mária és a kislányt ábrázoló szobor 1938-ban készült, hársfából faragták ki és befestették. A közelmúltban restaurálta Koren Sándor.

Kirándulásunk utolsó állomáshelye Hanva volt, ahol Tompa Mihály több évtizeden át szolgált református lelkipásztorként. A templom kertjében gránitba és fába vésett mellszobra fogadja a látogatókat, ott található a sírhelye is. Ezt követően Igó Aladár szoborkertjét kerestük fel. A  tanulatlan fafaragó ember csodákat alkotott. Juhász István vállalkozó, a felvidéki magyar kultúra mecénása karolta fel, s így születhettek sorra gyönyörű alkotásai. Juhász István „Gólya fiaihoz” elnevezésű cukrászdájában fogadott, melynek kertjében az általa elkészíttetett mellszobrok állnak, amelyek Tóth Elemér hanvai költőt, Mács József bátkai írót és Igó Aladár hanvai fafaragót ábrázolják. Most már dombormű őrzi a mellszobrok alkotója, az időközben elhunyt Pelikán Stefan emlékét is.

Alig értünk haza, a Felvidék Ház Baráti Társaság facebook oldalát elárasztották a bejegyzések. A teljesség igénye nélkül néhányat itt is közre adunk:

– Jó volt látni, hogy a határ másik oldalán oly sok erőfeszítés árán is, de sikerrel küzdenek a magyarságuk, a magyar kultúra megőrzése érdekében.

– Felemelő pillanat volt a magyar himnusz közös eléneklése a csetneki temetőben, Gyöngyösi István sírjánál.

– A harangok rezgése az egyik legnagyobb gyógyító erő, amely egy Felvidéki Mester kezemunkája, s a Magyar Lelkekhez szól.

– Az út alatt sokszor könny szökött a szemembe a meghatódottságtól. Biztos vagyok benne, hogy ez az út a magyarságtudatunk erősítését szolgálta. Már ma ajánlottam egy régi ismerősömnek a Felvidék Házat és a programjait.

A Felvidék Ház kirándulásainak szervezésében partnerünk az Euromiskolc Travel.

 

Ossza meg ezt!

Ossza meg ezt!

Ossza meg ezt a barátaival!