Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc nemcsak Magyarországon, hanem a határokon túl élő magyar közösségek körében is nagy visszhangot keltett. A felvidéki magyarság figyelemmel és rokonszenvvel követte a lengyelországi és a magyarországi eseményeket, miközben a csehszlovák párt- és állami vezetés komoly aggodalommal figyelte a fejleményeket, és intézkedéseket tett a forradalom hatásainak megakadályozására.
Ezeket az összefüggéseket világította meg Dr. Popély Gyula történész, egyetemi tanár Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc felvidéki visszhangja című előadásában a Felvidék Házban.
A felvidéki magyar társadalom 1956-ban abban reménykedett, hogy a lengyelországi és a magyarországi politikai változások a totalitárius diktatúra enyhülését, az elviselhetetlen társadalmi és politikai viszonyok javulását is magukkal hozzák. A magyar forradalom kitörése ugyanakkor váratlan fordulatot jelentett, és a Kárpát-medence egészére hatást gyakorolt.
Bár Csehszlovákia és az ott élő magyarok szerepe első pillantásra kevésbé tűnhet meghatározónak az 1956-os események történetében, a forradalom a szomszédos ország politikai vezetését és társadalmát is érintette. A csehszlovák hatóságok a magyarországi történésekben a fennálló rendszerre leselkedő veszélyt láttak, ezért igyekeztek megakadályozni, hogy a forradalom hírei és eszméi a határon túl is mozgósító erővé váljanak.
Dr. Popély Gyula előadása arra is ráirányította a figyelmet, hogyan találkozott a felvidéki magyarok változásba vetett reménye a hatóságok félelmeivel és a megtorló intézkedésekkel. A történelmi események felidézése hozzájárul annak megértéséhez, hogy az 1956-os forradalom a magyar nemzeti történelem kiemelkedő eseményeként a határokon túl élő magyar közösségek emlékezetében is fontos helyet foglal el.
Az élvezetes előadás, melyben az előadó az 56-os eseményekhez fűződő személyes élményeit is megosztotta a közönséggel, sok érdeklődőt vonzott, a jelenlévők még sokáig kérdezgették Dr. Popély Gyulát.