A pénteki első nap az ismerkedés, barátkozás jegyében telt. Szabó Pál Csaba köszöntője után az I. Magyar Borszínház „Itt, vagy sehol” borbemutatója és a Jávor Pál Nemzeti Czigányzenekar műsora következett, majd ezt követően Konkoly Mihály bortanácsadó és Vesztergám Miklós tárogató tett arról, hogy adott legyen a hangulat az est további részére. Mert azt mindenki jól tudja, hogy a gátlások borban oldódnak. Bár itt nem nagyon volt erre szükség, de új barátságok bőven köttettek, hiszen nem minden nap találkozik egymással a felvidéki, délvidéki vagy éppen erdélyi borász.
A jól sikerült péntek este után egy tartalmas szombat következett, hiszen a reggeli után már a „munkáé” volt a főszerep. Elsőként Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója tartotta meg előadását „A Bor mint nemzetpolitikai eszköz” címmel. Ők legfőbb feladatukként a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulásának támogatását tűzték zászlójukra, így örömmel csatlakoztak a Kárpátok Bora projekthez, hiszen ezzel újabb segítő kezet nyújthatnak ők is.
Ezt követően Konkoly Mihály osztott meg néhány igen értékes információt a külhoni magyar borok piaci esélyeiről. Hogyan érdemes, egyáltalán érdemes-e befektetni magyar borba? Ahogy ő fogalmazott, a magyar borpiac jelenleg egy „őskáosz”, ahol kettészakadt a piac, de tanácsaival és pótolhatatlan információkkal látta el a jelenlévőket, hogy tisztuljon a kép.
Harmadikként Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke beszélt a magyar nemzetpolitika pályázati eszközeiről, és szavaival ő is csak megerősítette, hogy igenis szükség van az összefogásra, amelyre újabb jó példa a Kárpátok Bora.
Ezután Hoseftosz Konstantin állt a hallgatóság elé, és a borok csomagolásáról, a külcsín fontosságáról mesélt. Hiszen míg a borász jelen van, személyesen tudja méltatni az általa készített isteni nedűt, addig könnyű dolga van. Ám amint a bor „elszakad az apjától”, egyedül kell eladnia magát, meg kell szólítania a vásárlót.
Végül Káprai Tamás grafikus ragadta magához a szót, aki a Kárpátok Bora internetes felületét mutatta be, innen pedig az összejövetel ötletbörzévé alakult, amiből ha minden megvalósul, akkor erre az oldalra nem csak a Kárpát-medence lesz büszke. Márpedig ez a cél.
A szombati napot ezután egy rövid látogatás tette teljessé a Trianon Múzeumban, majd az ínycsiklandó ebédet követően mindenki hazafelé vette az irányt. Talán nem merészség kijelenteni, hogy jó emlékekkel, új barátokkal és büszkeségtől dagadó kebellel. Hiszen a Nagy-Magyarország Parkban újra azt érezhettük, hogy nekünk magyaroknak a határok bizony nem léteznek. Semmilyen téren.