Pósa Lajos 1850. április 9-én látta meg a napvilágot a felvidéki  Nemesradnóton. Író, költő, lapszerkesztő volt, akit a magyar gyermekirodalom egyik megteremtőjeként tartunk számon. 1914-ben  a 40. írói jubileumi  ünnepségen több ezer gyermek köszöntötte Budapesten a Városligetben.

Gazdag életútja során Benedek Elekkel szerkesztette „Az Én Újságomat”, Móra Ferenc felfedezőjeként tartjuk számon, s ő írta Dankó Pista nótáinak szövegét. Az általa alapított Pósa-asztal baráti társaságához olyan egyéniségek tartoztak, mint Gárdonyi Géza, Feszty Árpád, Dankó Pista, s ő alapította 1889-ben az első képes magyar gyereklapot, amelyen 1944-ig magyar gyerekek milliói  szocializálódtak.

Ennek ellenére majdnem igaza lett Pósának, amikor arról írt, hogy halála után gyorsan elfeledik majd. A kor legendás gyermekirodalmából csak Benedek Elek neve s az ő meséi maradtak fenn, a többiek gyerekeknek íródott művei közül legfeljebb Móra Ferenc és Móricz Zsigmond került be a második világháború utáni válogatás kötetekbe. De azért nem merült teljesen feledésbe Pósa neve sem, a rendszerváltás után ismét lehetőség kínálkozott emléke megidézésére. 2010-ben Hódmezővásárhelyen már szobrot avattak neki, s az ő nevét vette fel a könyvtár gyermekrészlege is, Sárospatakon a Református Tudományos Gyűjtemény Pósa-kiállítást szervezett. Rimaszombatban pedig mintegy 15 éven át működött a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya által útjára indított Pósa Lajos Irodalmi és Közművelődési Kávéház, amely számos jelesünket fogadta beszélgető esteken.

A rendezvény előadói a Pósa Lajos Társaság elnöke és alelnöke, Pósa Judit és és Gyurán Ágnes, akik az író szép-unokahúgai. Fellép a rimszombati Mákvirágok együttes, akik Pósa Lajos megzenésített verseit adják elő.