A sakkgömb Bátkában élő feltalálója, Boholy János nem szeretett a hagyományos sakktáblán sarokba szorítva mattot kapni, ezért feltalálta a gömbön játszható sakkot. Ezzel a sakkjáték történetében új lehetőség nyílik a bábok határtalan mozgatására. A játék gondolata a régi, a háromdimenziós kivitel felépítése és kibővített szabályzata azonban új. Boholy János, a Magyar Feltalálók Egyesületének tagja, találmányával számos szakmai elismerést szerzett, Európa-szerte.

Egy szabadalommal védett újításról van szó, melynek célja a tudatosan irányított gondolkodás fejlődésének az elérése, a határtalan képzelőerő kibontakozási lehetőségének az elősegítése – mondja Boholy János, aki újságírói kérdésre egyszer humorosan kifejtette, hogy nagyon bosszantotta amikor a sakktáblán sarokba szorították, ezért találta fel a sakkgömböt, melynek kialakításával a sakkjáték történetében új lehetőség nyílik a bábok határtalan mozgatására.

Ez a játék a hagyományos sakkjátékhoz viszonyítva komolyabb kihívást, több gyakorlatot, nagyobb tudást és kitartást kíván a játékosok részéről. Lényegében és egyszerűbben kifejezve: minden sakkozónak meg kell tanulni a bábok mozgatásának törvényszerűségeit, újra kell tanulni a sakkjáték alapjait a korlátlan felületen. Elengedhetetlen a három dimenzióban történő gondolkodás készsége, mivel csak a sakkgömb felét tekinthetjük át (bár a gömb forgatásával tulajdonképpen minden mezőt ellenőrizni lehet!). Az optikailag két dimenzióhoz szokott játékos a 64 mezőt gondolatban és gyakorlatban a harmadik dimenzióba helyezi. Az így keletkezett egyetlen negatívumot természetesen sokszorosan kárpótolják a bábok új tulajdonságai (többszörösen felülmúlják eddigi önmaguk teljesítményét), és a sakkjáték új változatainak lehetőségei.

Előadása után a bátrabbak sakkozhatnak is egyet Boholy Jánossal.