A délelőtti konferenciát Pálfi Noémi, nagyváradi borszakértő, az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületének (EMBE) ügyvezető igazgatója, a Borbarátnők Egyesületének elnöke, több érmelléki fejlesztési projekt kezdeményezője nyitotta meg. Tolmácsolta Balla Géza, EMBE elnök üzenetét, amelyben üdvözli a Magyar Házak fontos kezdeményezését, majd bemutatta a nagyváradi konferencia helyszínét és a partiumi borvidéket. Elmondta, hogy a helyi borászok jelentős erőfeszítéseket tettek és tesznek az őshonos szőlőfajták visszahonosításáért, a tájjellegű minőségi borok előállításáért. Kiváló példája ennek a bakator szőlő visszatelepítésének évek óta tartó projektje, amibe a Bihar Megyei Tanács és a debreceni önkormányzat is részt vállalt. Ezeket az erőfeszítéseket erősíti a Magyar Házak Kárpátok Bora programja, amely hozzájárulhat a helyi borászok szakmai fejlődéséhez, és piacra juttathatja a Kárpát-medencei borokat. A konferenciával egybekötött bornapok pedig nagyszerű alkalmat nyújtanak, hogy a külhoni borászok új piaci területekkel ismerkedjenek, és Kárpát-medencei borászokkal találkozzanak.
Dr. Szabó Pál Csaba, a Magyar Házak Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságához tartozó, állami tulajdonban álló szervezet, konkrét és átvitt értelemben magyar házakat hozott létre, azokban a magyarországi régióközpontokban, amelyek szomszédságában lévő határon túli területeken magyar közösségek élnek. Ezek a házak, egy komplex Kárpát-medencei regionális fejlesztési terv keretében, új eszközökkel és módszerekkel, új platformot kínálnak a külhoni magyar közösségek és szervezetek megerősítésre, és lehetőségeinek bővítésére. Így Szegeden a Délvidék Ház, Debrecenben a Partium Ház, Kisvárdán a Kárpátalja Ház, Miskolcon a Felvidék Ház, Sopronban és Szombathelyen az Őrvidék Ház szolgálja a külhoni magyar közösségek megerősödését, valamint a magyar-magyar vagy a magyar- szerb, román, ukrán, osztrák, horvát együttműködést. Ezekkel a törekvésekkel összhangban a Magyar Házak most izmosodó struktúrájában több projekt indulása körvonalazódik. Ezek a projektek reális nemzetpolitikai igényt elégítenek ki. Például kevesen és keveset tudunk a határon túli magyar múlttal rendelkező településekről, ezért elindították a Magyar Jelenlét elnevezésű projektet, amely 101 honlapon mutatja be a Kárpát-medence határon túli magyar településeit, praktikus információkkal látja el az odalátogatókat. Régi probléma, hogy a külhoni kiadók könyvei nincsenek igazán jelen a magyarországi könyvpiacon. Ennek a jelenségnek az ellensúlyozására indul a Kárpát-medencei Könyves Ház projekt, amelynek keretében összegyűjtik a külhoni könyvkiadók egyéves könyvtermésének színe-javát és saját hálózatukban, valamint az Ünnepi Könyvhéten külön standon mutatják be és értékesítik ezeket a könyveket.
A Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis programot ismertetve, a Magyar Házak ügyvezetője kifejtette, hogy a projekt a történelmi borvidékek borászait segíti, hogy korszerű szakmai ismeretekre tegyenek szert, a versenypiaci követelményeknek megfelelő borokat állítsanak elő és értékesítsenek budapesti és badacsonyi bemutatóüzletekben, valamint egy online webáruházon keresztül.
A program ez év júniusában Királyszálláson, a Nagy-Magyarország Parkban tartott első konferenciáján indult útjára. Nem véletlen, hogy a második találkozót a Partium fővárosában, Nagyváradon rendezik meg, hiszen ez történelmi a régió, jelentős borászati hagyományokkal, borkultúrával és fejlesztési programokkal rendelkezik. Ehhez kívánnak előadásaikkal hozzájárulni az asztalnál üllő neves borászati szakértők és olyan személyek, akik segíthetik ezeknek a céloknak a megvalósulását.
Dr. Konkoly Mihály, borászati szakértő, bortanácsadó, a Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis program koordinátora vetített prezentáción mutatta be a magyarországi borpiac működését, a piac szereplőit. Kitért a nagykereskedők üzletfilozófiájára, a borválaszték összeállításának elveire. Az előadás nyomán a külhoni borászok megismerhették a magyarországi borpiaci környezetet, a piac működési feltételeit, amelyeket teljesíteniük kell ahhoz, hogy ezen a piacon értékesíthessék boraikat.
A nagy és kiskereskedelmi környezet bemutatása után, Berényi Oszvald, head somelier, borszakértő, arról tartott előadást, miként van jelen a bor a vendéglátóipar ajánlataiban. Részletes aprólékossággal ismertette milyen szempontok alapján fogadják be az éttermek a borajánlatokat, milyen feltételeknek, elvárásoknak kell eleget tenniük, hogy felkerüljenek az itallapra.
A konferencia délelőtti előadás panelje Káprai Tamás webfejlesztő előadásával zárult, aki bemutatta a fejlesztés alatt álló Kárpátok Bora weboldalt, amely élesítés után a www.karpatokbora.hu webcímen lesz elérhető. A külhoni borászok megismerhették, miként kerülnek a nyilvánosság elé a borászatukról feltöltött információk az adtabázisba, és miként válnak az értékesítést segítő, hatékony marketing-kommunikációs üzentekké a Kárpát-medencei borpiacon.
Az előadásokat élénk sajtóérdeklődés követte, jelen voltak a magyarországi közszolgálati televízió és rádió tudósítói, az Erdélyi Magyar Televízió tudósítói, a Krónika regionális napilap, az Erdélyi Napló hetilap, a Bihari Napló megyei napilap riportere, erdélyi és helyi hírportálok tudósítói.
Az erdélyi konyha specialitásaiból összeállított ebéd után, a részvevők Mihálka Nándor történész, muzeológus vezetésével a vár bejárása során ismerkedtek annak történetével, és hajtottak fejet a Szent László királyunk temetkezési helyét jelölő emlékműnél.
A délelőtti programot Dr. Szabó József gyermekorvosnak, a vidék történetének megszállott kutatójának előadása nyitotta meg, amely az érmelléki borvidéket és az ott termesztett szőlőfajtákat mutatta be, ezáltal a hét érmelléki borász borainak bemutatását és kóstolóját is bevezette. Heit Lóránd, bihardiószegi borász, a Bakator Szövetség elnöke előadásában kitért azokra az erőfeszítésekre, amelyeknek köszönhetően a rendszerváltást követő években sikerült újraéleszteni és folytatni a történelmi borvidék szőlőkultúráját, sikerült visszatelepíteni az őshonos szőlőfajtákat, mindenekelőtt a bakatort. Heit Lóránd bemutatta a helyi borászatok jelenlegi helyzetét, és reményét fejezte ki, hogy a Magyar Házak kezdeményezése jelentősen javítani fogja a helyi borászok szakmai felkészültségét, piacismereteit, valamit a megtermelt borok értékesítését is előmozdítja, majd bemutatkozásra kérte borásztársait.
A jelenlévők megismerhették Czapp Árpád, Hegedűs Attila, Heit Lóránd, Lengyel Csaba, Nagy Sándor, Mados Attila és Piheni Annamária borászatának történetét, az általuk termesztett szőlőfajtákat és a borászatukban készített borokat.
A Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis Program II. konferenciája a késő esti órákban, hagyományos paraszttálakon felszolgált borkorcsolyával felszolgált, kiváló érmelléki borok kóstolásával, és a történelmi borvidékek fejlődésének lehetőségeiről, a magyar borokról folytatott, jó hangulatú eszmecserével ért véget.
