Mivel töltötte napjait Báró hadadi Wesselényi Kata, a hitben élő református nagyasszony? Mit és hogyan főzött Gróf iktári Bethlen Zsuzsanna, a 18. századi erdélyi főrangú asszony? Hogyan élt Báró coborszentmihályi Czobor Erzsébet egy „mozaikcsaládban”, az 1600-as években? A Felvidék Ház legújabb, vetített képes előadással egybekötött könyvbemutatóján – csaknem három évszázadon átívelően – három kárpát-medencei történelmi nőalak portréján keresztül engedett művelődéstörténeti bepillantást a korabeli hétköznapokba Lovász Emese régész.
A szakadó eső ellenére, zsúfolásig megtelt a Felvidék Ház október 13-án, délután. Dr.Lovász Emese két nagyszerű kiadványt mutatott be, amelyek az erdélyi Kriterion Kiadó gondozásában jelentek meg. A Deé Nagy Anikó és László Lóránd szerzőpáros egyik könyvében Báró hadadi Wesselényi Katát, a hitben élő református nagyasszonyt mutatja be, a mélyen vallásos, bőkezű mecénást, a mindennapjait munkával töltő nagyasszonyt, felidézve kézírásos receptkönyvének jelesebb bejegyzéseit.
A másik könyv Gróf iktári Bethlen Zsuzsanna, egy 18. századi erdélyi főrangú asszony receptkönyvét tárgyalja, különleges élményt kínálva a magyar főzés és a gasztronómia iránt érdeklődők számára. Az ételek készítésének leírása mellett a korabeli konyhai állapotokról, az alapanyagokról, az edények használatáról is beszélt Lovász Emese.
A két erdélyi nagyasszonyról szóló kötetek révén a jelenlévők korabeli recepteket is lejegyezhettek. Ám az előadó a rendelkezésre álló adatok, s a már kiadott levelezésük kapcsán egy jeles felvidéki személy, Thurzó György, még inkább hitvese, Czobor Erzsébet alakját is megidézte. A házaspár ránk maradt, több száz leveléből kirajzolódik a véreskezű főúr emberi arca, a családjáért, gyermekeiért aggódó, gondoskodó apa, Erzsébet úrasszony alakjában pedig a 17. század elejének egy különleges női sorsát tárta elénk vetítőképes előadásában Dr. Lovász Emese.
A minap Híradójában Lovász Emese beszélt a kötetekről (a tudósítás 13.33 perctől indul):
