Több mint 60 érdeklődőt vonzott a Felvidék Ház június 1-jei rendezvénye, amelynek a Miskolci Galéria udvara adott otthont. Popély Gyula, a Károli Gáspár Református Egyetem emirátus professzora érzékeny témáról beszélt. Azokról az időkről, amikor Miskolcot rövid időre Csehszlovákiához csatolták és Miskovecnek hívták.
Popély Gyula, az egyik legismertebb felvidéki magyar történész, kutatási területe a felvidéki magyarság 1914-1945 közötti története, és akinek 14 könyve jelent meg az északi, elszakított országrész sorsának alakulásáról. A neves szakember, és előadásának témája sokakat vonzott a Felvidék Házba, azaz a szomszédos galéria udvarára.
20220601 170918647
Popély Gyula professzor Miskolc a cseh és a szlovák nemzeti terjeszkedés célkeresztjében (1917-1947) című előadásában történelmünk egy fájdalmas időszakáról beszélt.
A város és az egész vármegye a dualizmus utolsó népszámlálása idején abszolút magyar jellegűnek minősült. Ennek ellenére hozzávetőleg harminc éven át ott szerepelt a cseh és a szlovák nemzeti expanziós törekvések célkeresztjében – fejtette ki Popély Gyula előadásában.
20220601 170851285
E törekvések első nagy hulláma az első világháború utolsó évére, valamint az utána következő békekonferencia idejére esik. Ekkoriban Miskolc és Borsod vármegye kimondottan a cseh hegemonista törekvések egyik célpontja volt, és egészen a trianoni békediktátum aláírásáig Benesék számolnak a terület megszerzésével.
A második szakasz a két világháború közötti évekre esik. Ekkor nem történnek ugyan hivatalos diplomáciai lépések a város és a vármegye bekebelezése érdekében, de azért csendben folyt a hangulatkeltés. „Politikusok, történészek, valamint különböző rendű és rangú közéleti potentátok szítják a tüzet, azt bizonygatván, hogy a csehszlovák–magyar országhatár a régióban úgymond igazságtalan, mivel annak a Bükk hegység alatt kellene húzódnia. Az akkori politikai közvélemény jelentős része el is fogadja ezt az érvelést, és Miskolcra máris úgy tekint, mint szlovák Miskovecre.”
A harmadik etap az »önálló és független« első Szlovák Köztársaság hat esztendeje, 1939-től 1945-ig. A szlovák politikai elit ezekben az években nemcsak az első nemzetközi, bécsi döntőbírói határozattal Magyarországhoz visszacsatolt magyarlakta területek visszaszerzéséréről álmodozik, hanem a trianoni Magyarország további területeire is feni a fogát, többek között Miskolcra. A negyedik szakasz a második világháború utáni évek, egészen a békeszerződés aláírásáig, 1947 februárjában. A szláv vágyak ekkor sem váltak valóra, a szándék azonban tovább él.
Napjainkban is tanúi lehetünk annak, hogy egyes szlovák történészek micsoda igazságtalanságnak tartják, hogy az 1919. év tavaszán egyszer már birtokba vett Miskolcot nem sikerült megtartani, elvégre szerintük ez is ősi szlovák föld, mint éldául a Dunántúl is az, le egészen a Balaton déli széléig. „Valójában a V4-ek keretein belül nincs szó területi problémákról, annak azonban tanúi lehetünk, hogy a Felvidéken folyik a szlovák társadalom érzékenyítése különböző területi problémák iránt” – foglalta össze előadását Popély Gyula.
