Hírek

200 évvel ezelőtt, 1825-ben született Komáromban Jókai Mór. Az író munkássága olyan szellemi örökség, amely kultúránk kitörölhetetlen része. A jeles író előtt tiszteleg a 2025-ös Jókai Mór-emlékév. Ehhez csatlakozva a Felvidék Ház előadói kétféle megközelítsében mutatták be a széppróza mesterét, felvidéki utazásait, és életének egy különleges, Tardonához kötődő szakaszát.

A rozsnyói származású Slíz Róbert évekkel ezelőtt várhosszúréti házuk udvarán, mindössze néhány négyzetméteren formázta és öntötte a harangokat, most viszont már saját hangárjában, édesapja és barátnője segítségével dolgozik az aprólékos tervezést, rengeteg mérést és még annál is több fizikai munkát igénylő projekteken. Az immár Európai-hírű ifjú harangöntő vetítettképes előadását hatalmas siker övezte a Felvidék Házban.

A Révkomárom járásbeli Naszvadon immár tíz esztendeje működik a Mécsvirág Irodalmi Kör. Céljuk, hogy Mécs László katolikus papköltő nagyságát, verseit megismertessék a nagyközönséggel. A magyar költészet napja alkalmából ők voltak a Felvidéh Ház vendégei.

Lipcsey György az egyik legsokoldalúbb felvidéki szobrász, aki jelentős helyet foglal el az összmagyar képzőművészetben. Kiemelkedő művészi tevékenységéért 2006-ban Munkácsy-díjjal jutalmazták. A Felvidék Ház és a Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria közös szervezésében most a hetvenedik születésnapját ünneplő művész Mítosz, hit, história című különleges, tematikus kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők.

Milyen érzés sakkgömbön játszani? Akik eljöttek a Felvidék Házba, és kirpóbálták a Bátkában élő feltaláló, Boholy János különleges sakkjátékait, egyöntetűen állítják: fantasztikus élmény.

A fény templomának is nevezett  ezeréves sámoti templom megmentéséről, s titkairól beszélt Méry János, az Eszterházy Akadémia igazgatója, a somorjai Önkormányzat képviselője, felvidéki újságíró, aki gyermekkorában sokat játszott a Somorja külterületén található Antióchiai Szent Erzsébetről elnevezett Árpád-kori templomban, amelyet 1260 körül említenek először.

Az 1735-ben alapított Selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia volt az ország egyik legrégebbi felsőoktatási intézménye. A Miskolci Egyetem és annak diáksága a mai napig őrzi a selmecbányai hagyományokat. Barta Emil, miskolci víváskutató és hagyományőrző vívó a selmeci akadémiai vívás két legfontosabb korszakáról mesélt a hallgatóságnak. A közönség a kezébe vehette a 16. századból származó végvári vitézi szablya másolatát, a Múzeum birtokában lévő 19.századból származó sportvívó kardot, és részesei lehettek a több mint 100 éves karddal vívott bemutatónak, amelyet Honthy Szabolcs vívóval tartottak.

106 évvel ezelőtt, 1919. február 12-én, az ősi magyar koronázó fővárost január elején megszálló cseh legionárius csapatok, a megszállás ellen tiltakozó tömegbe lőttek. Hogyan élte meg ezeket az eseményeket a város lakossága? Erre kerestük a választ Brogyányi Mihály helytörténész segítségével, aki évek óta egyik főszervezője a pozsonyi sortűz áldozatairól való megemlékezésnek.

25 éves az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál, a felvidéki amatőr magyar színjátszó mozgalom legnagyobb seregszemléje. A fesztivál rendszeres szereplője a tornai Vár-Lak Színjátszó Csoport, amely számára nagyon fontos a magyar kultúra és az anyanyelv ápolása. Ezúttal ők voltak Házunk vendégei.

Milyen gondokkal kell naponta megküzdenie annak, aki anyanyelvén szeretne kommunikálni a hivatalokkal? Van még esélyünk változtatni a kedvezőtlen folyamatokon? 2010-től egyre nyomatékosabban zajlik a küzdelem a magyar nyelvhasználat egyenjogúsításáért, mik az eredmények és a célok? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Őry Péterrel, Csallóközcsütörtök polgármesterével; a magyar nyelvű hivatali ügyvitel segítését célzó Pro Civis Polgári Társulás elnökével a Felvidék Ház rendezvényén.