A Felvidék Ház által szervezett kirándulások révén az utazók többnyire olyan felvidéki magyar emlékekkel ismerkedhetnek meg, amelyeket kevésbé őriz az emlékezet. Sok közülük apró, elnéptelenedő falvakban látható, mint például a felsővályi vagy zsípi református erődtemplom, vagy az egykor nevezetes bataházi fürdőhely. Az ott élő emberek örömmel üdvözlik a magyar szót.
Ezúttal Medvesaljára és Gömör 14 településére indultunk, ahol többek között megcsodáltuk a jánosi Bencés apátság templomát, amely jeles hely, hiszen a kutatás szerint itt másolták legrégibb összefüggő nyelvemlékünket, a Halotti beszédet.
Meglátogattuk Fülek várát, a bátkai magyar alapiskolát, ahol 500 magyar diák tanul. Méhiben megtekintettük a B. Kovács István régész vezetésével feltárt szenzációs régészeti leleteket, a rézkori hamvasztásos sírból előkerült istenhármast és az őket mintázó, istenalakú urnák másolatait. Hanván megismerkedtünk Juhász Istvánnal, a felvidéki magyar kultúra mecénásával, aki a napokban kapott Magyar Örökség-díjat értékmentő munkásságáért. Megkoszorúztuk az általa állíttatott emlékeket, Tóth Elemér költő, Mács József író és Igó Aladár fafaragó mellszobrát. Tornalján megtekintettük a Tornallyay család kertjét (Zoltán-kert), megismerkedtünk a család történetével, majd megkóstoltuk a helyi „cseviccét“ (borvizet).
Felsorolni képtelenség a két nap látnivalóit, benyomásait. Talán ad róla némi képet néhány kiránduló véleménye:
– Fantasztikus irodalmi és történelmi utazás volt!
– Felemelő érzés volt azokon a tájakon utazni, ahol Csontváry készült a Napút megfestésére, vagy ahol Feszty Árpád merített ihletet a tájból, hogy a magyarok bejövetelét ezen a „színpadon” ábrázolja.
– Szívmelengető érzés volt látni, hogy a nehézségek ellenére az itt élő emberek miként őrzik a magyar kultúrát, az anyanyelvet.
Zsípi emlékkönyv
Az alábbiakban pedig Dr. Szabó Istvánné beszámolóját olvashatják:
Barangolás Medvesalján és Gömörben
A Felvidék Ház Baráti Társaság tagjaiként, Mács Ildikó szakmai igazgató vezetésével lélekemelő kiránduláson vettünk részt június 26-27-én Felső-Gömörben a Szeressük vissza Felvidéket! gondolat jegyében.
Utunkon a gömöri születésű B. Kovács István régész, muzeológus, néprajzos volt a vezetőnk, aki számos könyvet írt a térség nevezetességeiről, emlékhelyeiről, múltjáról.
Meglátogattuk a bátkai általános iskolát, ahol a környékbeli kis falvak ötszáz magyar diákját oktatják, erősítik nyelvükben, magyarságukban. Az igazgatóhelyettes, Gyurán Ágnes szólt a nehézségeikről, a gyerekek iskolába utazásának megszervezéséről, a társadalmi és nyelvi problémákról, de szólt arról is, hogyan ismertetik meg tanulóikat tájegységük szépségeivel, múltjával. Bemutatta az Összetartozás kertjét és az író, publicista, szerkesztő Mács Józsefről, Bátka nagy szülöttéről elnevezett könyvtárat.
Apró falvak csodálatos imahelyeit kerestük fel, jártunk a jánosi bencés apátsági templomban, a zsípi gótikus istenházában és a felsővályi református erődtemplomban. Megtekintettük a füleki várat, valamint Péterfalát, a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett Tőzsér Árpád felvidéki író, költő, irodalomtörténész szülőfaluját. Várgedén a Kubinyiakra, Tornalján a Tornallyai családra emlékeztünk. Petőfi Sándor nyomába eredtünk, meglátogattuk barátjának, Adorján Boldizsárnak a sírját Gortvakisfaludon, megtekintettük nagy költőnk péterfalai mellszobrát a Magyar Közösségi Ház előtt. Nemesradnóti szobruk előtt Pósa Lajosra és Radnóti Miklósra emlékeztünk.
Méhi község főterén a B. Kovács István régész vezetésével 1982-ben feltárt, mintegy négyezer éves emberalakos urnák és istenszobrok másolata ismertetett meg bennünket a térség bronzkori népességének különleges temetkezési szokásaival.
Hanván megismerkedtünk Juhász Istvánnal, a felvidéki magyar kultúra mecénásával, aki a napokban kapott Magyar Örökség-díjat értékmentő munkásságáért. Támogatta Igó Aladár fafaragó művészt, szoborparkot hozott létre alkotásaiból, kiállítást szervezett festményeiből, kisebb műveiből. Szobrot állított a költő, író Tóth Elemérnek, Mács Józsefnek és Igó Aladárnak, felújíttatott két régi parasztházat a maga költségén. Hanván megtekintettük Tompa Mihály sírját, egykori házát.
Szállásunk a rimaszombati Csillagházban volt, esti sétánkon megnéztük a város főterén álló Tompa Mihály-szobrot, a gömöri születésű Izsó Miklós híres Petőfi-szobrát, valamint a Gömör Múzeum klasszicista épületét és az egykori Megyeháza elegáns tömbjét. Megtekintettük a rab prédikátoroknak emléket állító alkotást a Csillagház szomszédságában.
A felvidéki magyarság küzdelmeit megismerve, identitásunkban megerősödve tértünk haza azzal a meggyőződéssel, hogy folytatni kell a felvidéki kirándulásokat; támogató jelenlétünkkel, érdeklődésünkkel segíteni kell ott élő nemzettársainkat nyelvük, hitük, magyarságuk megtartásában, megőrzésében!
Dr. Szabó Istvánné
.
