Mivel töltötte napjait Báró hadadi Wesselényi Kata, a hitben élő református nagyasszony? Mit és hogyan főzött Gróf iktári Bethlen Zsuzsanna, a 18. századi erdélyi főrangú asszony? Erről szól a most bemutatásra kerülő két könyv. Az erdélyi nagyasszonyok életét kutatva merült föl a gondolat, hogy idézzük meg egy legendás felvidéki személy, Thurzó György, méginkább hitvese, Czobor Erzsébet alakját is. Dr. Lovász Emese magával ragadó előadásában szó esik majd a korabeli mozaikcsalád életéről, a gyermeknevelés mellett a háztartás teendőiről, rózsavizes liktárium készítéséről, kertészkedésről, eladó leányok hozományáról, és egy lakodalmi ebéd menüsoráról is.

Két nagyszerű kiadvány jelent meg az erdélyi Kriterion kiadó gondozásában: az egyik Báró hadadi Wesselényi Katát, a hitben élő református nagyasszonyt mutatja be, a mélyen vallásos, bőkezű mecénást, a mindennapjait munkával töltő nagyasszonyt, felidézve kézírásos receptkönyvének jelesebb bejegyzéseit. A másik könyv Gróf iktári Bethlen Zsuzsanna, egy 18. századi erdélyi főrangú asszony receptkönyvét tárgyalja, különleges élményt kínálva a magyar főzés és a gasztronómia iránt érdeklődők számára. Az ételek készítésének leírása mellett a korabeli konyhai állapotok, az alapanyagok, az edények használata is jellemző a korra, a leírtak társadalomtörténeti vonatkozásai is számottevőek. Az erdélyi nagyasszonyok kapcsán merült föl a gondolat, hogy idézzük meg a rendelkezésre álló adatok, a már kiadott levelezésük kapcsán egy jeles felvidéki személy, Thurzó György, méginkább hitvese, Czobor Erzsébet alakját.  A házaspár ránk maradt, több száz leveléből kirajzolódik a véreskezű főúr emberi arca, a családjáért, gyermekeiért aggódó, gondoskodó apa, Erzsébet úrasszony alakjában pedig a 17. század elejének egy különleges női sorsát ismerhetjük meg- mondja Dr. Lovász Emese régész, aki könyvbemutatójában és vetítéssel színesített előadásában, az erdélyi és felvidéki nagyasszonyok életéről beszél.

Dr. Lovász Emese régész így vall magáról:

Magyar-latin-régészet szakot hallgattam az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ugyanitt szereztem népvándorlás- és középkori régészetből doktorátust. Abban a szerencsében volt részem, hogy még hallgathattam László Gyula professzor úr előadásait. Mindaz, amit régészettudományból, hivatás – haza – és emberszeretetből kaptam, erőt és hitet ad számomra minden körülmények között. Megtanultam, hogy a rideg évszámok, a holt tárgyak mögött mindig az egykori érző, szerető, szenvedő, és alkotó embereket keressem, hiszen általuk él a múlt közöttünk, bennünk. Felvidéki nagyasszonyokról szóló előadásomban is az embert keresem: nem a híres-hírhedt Báthori Erzsébet áll a történetem középpontjában, hanem bizonyos Czobor Erzsébet, aki nem más, mint a csejtei úrnőt megvádoló, majd hamis tanúzások által, valódi tárgyalás nélkül elítélő Thurzó György nádor hitvese. A házaspár reánk maradt, több száz leveléből kirajzolódik a véreskezű főúr emberi arca, a családjáért, gyermekeiért aggódó, gondoskodó apa, Erzsébet úrasszony alakjában pedig a 17. század elejének egy különleges női sorsát ismerhetjük meg. A politikai események felvázolásán túl szó esik majd a korabeli mozaikcsalád életéről, a gyermeknevelés mellett a háztartás teendőiről, rózsavizes liktárium készítéséről, kertészkedésről, eladó leányok hozományáról, és egy lakodalmi ebéd menüsoráról is.