Tamás Ilonka néni (Tamás Aladárné) Várgedén született 1912-ben. Hosszú élete során, hiszen 103 évig élt, 5 ország állampolgára volt. Amikor 100 éves korában felvállalta önmagát, s felvette a tőle akarata ellenére elvett magyar állampolgárságot, jelképpé nemesült.

Hontalanná, jogfosztottá vált, de nem adta fel. Haláláig küzdött az igazért. 100 évesen Kassán vonult fel a tüntetőkkel, hogy kiharcolja a jogorvoslatot. Ő sajnos nem érte meg. De iránymutatóvá, életmintává vált nem csak a Balog-völgyben és a Felvidéken, hanem az egész magyarság körében. Lánya, Dr. Fehérné Tamás Judit írta meg regényében édesanyja és a család hányatott sorsát.