Az előadás Petőfit az utazási irodalom korabeli hagyomány- és normarendszerének radikális megújítójaként mutatja fel, csatlakozva ezzel a bicentenáriumi emlékév azon törekvéseihez, amelyek újra és újra rá kívánnak mutatni Petőfi rendkívüli irodalmi jelentőségére és a közösségi emlékezetben betöltött kivételes státuszára.

Tavalyi, nagysikerű utazásaink után, idén a "Szeressük vissza Felvidéket" sorozatunk következő kirándulására június 30.–július 1. között kerül sor. Ezúttal Szepsi és környéke magyar emlékeivel ismerkedünk.

Mit jelent ma, a 21.-ik században a jogfosztottság? Saját bőrükön tapasztalják Szlovákiában azok, akik felveszik a magyar állampolgárságot és ezt be is jelentik városuk hivatalában, miképpen Gubik László politikus és Fehér István tanár, volt iskolaigazgató, akiket ezt követően azonnal kihúztak a lakossági nyilvántartásból, s a hivatalok számára megszűntek létezni. Azóta az Idegenrendészet tartja őket nyilván, nem szavazhatnak otthon, rájuk sem lehet szavazni de az ingatlanadó évente megjön a „nem létező” lakcímükre, amit természetesen befizethetnek. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa. A magyar jogfosztottakat, akik jó néhányan vannak a Felvidéken, id. Lomnici Zoltán képviseli, aki már több mint egy évtizede küzd a nemzetközi bíróságon jogorvoslatukért, ez idáig mindhiába. 

Propper Valéria vetítettképes előadásában – ahogy fogalmaz  – rendhagyó  oldalról közelíti meg Madách Imre életét és a dráma születésének történetét. 

Tamás Ilonka néni (Tamás Aladárné) Várgedén született 1912-ben. Hosszú élete során, hiszen 103 évig élt, 5 ország állampolgára volt. Amikor 100 éves korában felvállalta önmagát, s felvette a tőle akarata ellenére elvett magyar állampolgárságot, jelképpé nemesült. Lánya, Dr. Fehérné Tamás Judit írta meg regényében édesanyja és a család hányatott sorsát.

Hol tart ma, s milyen jövő elé néz  a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális szervezete, amelynek rendre lefaragják a nekik járó  állami támogatás összegét? Erre keressük a választ Bárdos Gyula, a szervezet elnöke segítségével.

Gaál Lajos ismert geológus, barlangkutató és természetvédő Gömörország páratlan természeti értékeit mutatja be a miskolci közönségnek.

Kovács István merőben új színben mutatja be a Rima menti település kialakulását, korai történetét. A hagyományostól alapvetően eltérő történeti kép tükrében ismerkedhetünk meg Rimaszombat korábban más településnek tulajdonított kiváltságával, eredeti, ez idáig ismeretlen jelképeivel és a jelenleg használatos címerének helytelen voltával.

Megjelent az első Kárpát-medencei étteremkalauz. A közel 450 étterem részletes bemutatását és értékelését tartalmazó, 1500 színes fotóval gazdagon illusztrált, igényes kivitelezésű kötetet a szerző, Borbély Zsolt Attila jelenlétében mutatják be a Magyar Házak, köztük a Felvidék Házban, december 6-án, 17 órától.

„Az ember Keresztútjáról szólnak a képek. Nem 14 stáció, nem is 16, - jóval több. Rengeteg részlet, sokféle megközelítés. Észrevételeim és elmélkedéseim foltjai és nyomai láthatók a képeken, reakciók a körülöttünk zajló eseményekre. Sokszor átfestett képek, módosított és tovább gondolt elméletek, tovább magyarázott felfedezések, változó nézőpontok miatti korrekciók. Életem képei, keresések a keresztútnál” – mondja a festőművész.

Csak idő kérdése, hogy a mesterséges intelligencia (AI) forradalmasítja a világot, a Kárpát-medence magyarságának világát is, ezért a Felvidék Ház kétnapos előadást és képzést szervez, amely részletes betekintést nyújt az AI alapjaiba, alkalmazási lehetőségeibe és a legújabb trendekbe.

Író-olvasó találkozó Köteles Ágostonnal, aki könyvében a Felvidékről a szibériai Gulág,- és a kaukázusi Gupvi- táboraiba erőszakkal elhurcolt keresztények történetét dolgozta fel. A Málenkij robotra, azaz egy kis munkára elhurcolt emberek közel egy évtizedes szenvedéseit bemutató kiadványt a szerző jelenlétében mutatjuk be.