A nemzeti összetartozás napja, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap „előestéjén”, a Felvidék Házban az 1918 és 1920 közötti időszak történéseiről, Magyarország feldarabolásának okáról, az újonnan létrejött Csehszlovákia területén maradt felvidéki magyarság sorsáról tartott előadást Mihályi Molnár László, Szepsiben élő tanár, író, helyörténész.
Az első világháborút lezáró szerződések a Magyar Királyság északi részét egy újonnan kitalált államalakulathoz csatolták. Önálló Cseh Királyság ugyan létezett 1620-ig, de a Felvidéknek nevezhető területet soha nem birtokolta. Odacsatolásának okát ugyan egy sor történelmi, gazdasági és etnikai indokkal magyarázták, valójában gazdasági, katonai-stratégiai és nagyhatalmi politikai okai voltak. A háborúba befektető bankokat az utódállamokban elnyert befektetési lehetőségekkel elégítették ki, s a Monarchia iparának jelentős részét képező cseh területek számára élelmiszer ellátási bázist kellett teremteni. A többi már csak a politikai csúsztatások, ferdítések és a győztesek jogán érvényesült. Ezen a területen közel egymillió magyar ember élt, jelentős részben többséget alkotva az adott településeken. Csehszlovákia igyekezett beolvasztani a számára kényelmetlen, nem „csehszlovák” nemzetiségűeket, kb. 5 millió lakosát, az összlakosság 35 százalékát.
Először megszállták, már 1919-ben, ami miatt a helyi lakosság tiltakozott, s ellenük sortüzeket vezényeltek Pozsonyban, Komáromban, Kassán is.
Akiket nem sikerült elüldözni, azokat statisztikailag kezdték eltüntetni, beindították a beolvasztás erőszakos és puha módszereit egyaránt. Mindezek ellenére a felvidéki magyarok így is magas létszámban megmaradtak 1938-ig, amikor a magyar többségű területek a bécsi döntéssel visszakerültek a Magyar Köztársasághoz. A szovjet megszállás és a benesi diktatúra 1945-től még nagyobb jogfosztással járt. Így alakult ki, hogy a demográfia szerint elvárható 2 millió magyar helyett már nincs fél millió sem ezen az őshonos magyar területen.
Ezt a folyamatot, a történelmi dokumentumokat, térképeket, irodalmi visszhangokat és képeket mutatta fel előadásában Mihályi Molnár László, aki Szepsiben és Kassán középiskolai tanárként 35 évig tanított történelmet és magyar irodalmat, s a rendszerváltás után a Duray vezette Együttélés mozgalom alelnökeként, a Prágai Szövetségi Gyűlés képviselője volt, valamint a magyar frakció vezetője 1991-től 1993-ig, Csehszlovákia megszűnéséig.
A nagy érdeklődés mellett megtartott előadást visszanézhetik a Magyar Házak Facebook-oldalán:
