A magyar fohászok története és üzenete címmel tart előadást a miskolci Felvidék Házban április 19-én  17:00 órától Dr. Tircsné Propper Valéria irodalomtörténész, aki a Himnusz, és a Magyar Hiszekegy születéséről, történetéről és üzenetéről tart vetítettképes előadást. A program vendége lesz a Magyar Hiszekegy felvidéki szerzőjének, Papp-Váry Elemérné Sziklay Szerénának az unokája, Szinyei András. 

Nemzeti Fohászaink története és üzenete

(Himnusz, Magyar Hiszekegy)

Tircsné Dr. Propper Valéria bölcsészdoktor, az irodalomtudományok doktora, nyugalmazott könyvtárigazgató. A Kultúra napja alkalmából dolgozta fel az előadásában szereplő  két  magyar fohászunk, imánk történetét. A fohászaink közül az egyiket egy Felső-magyarországi születésű hölgy hazaszerető, magyar lelkének köszönhetjük. Papváry Elemérné Sziklay Szeréna a felvidéki Jánokról származik. Himnuszunk pedig  a magyar irodalomtörténet egyik jeles költőjének Kölcsey Ferencnek  szívéből-lelkéből szakadt ki. Fohászaink története és üzenete ma is aktuális, pedig a Himnusz  a reformkorban született, a XIX. sz. elején-közepén. A Magyar Hiszekegy  is több mint 100 évvel ezelőtt, a Trianoni békediktátum után, a magyar történelem legfájdalmasabb esztendejében, 1920-ban, és 1921-ben. Nemzeti fohászainknak örökérvényű üzenete van, mely üzenetet el kell juttatni minden emberséges emberhez, különösen a felnövekvő, fiatal nemzedékhez. Aktuális fohászaink története napjainkban is, hiszen hitünket, kultúránkat, nemzeti önállóságunkat, hazánk szabadságát folyamatosan hatalmas, külső- és belső támadás fenyegeti!”

Szinyei András a Magyar hiszekegy szerzőjének unokája

Miskolcon született 1945. május 9-én ötgyermekes értelmiségi családban. Édesapja Szinyei Béla járásbíró, később vállalati jogtanácsos, édesanyja Papp-Váry Zsuzsanna. Apai ágon a család Knézich Károly aradi vértanú leszármazottja, anyai nagyanyja pedig Papp-Váry Elemérné költőnő, akinek verseskötete jelent meg, legismertebb verse a „Magyar hiszekegy”, amely a két világháború között az elemi iskolákban kötelező ima volt.

Életrajzi adatok:

Iskolai tanulmányait Salgótarjánban kezdte, később a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki oklevelet, majd szarvasmarha-tenyésztő szakmérnöki diplomát. A Miskolci Egyetemen területfejlesztési posztgraduális diplomát is szerzett. 1990-ben a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), 1994-ben pedig a KDNP-MDF-FKGP jelöltjeként választották meg polgármesternek. Ezt követően 1998-ban a FIDESZ megyei listáján országgyűlési képviselő lett. 1998-2002 között az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának tagja, 2002-ben pedig beválasztották az Önkormányzati és Rendészeti Bizottságba is. Az Interparlamentális Unió lengyel baráti tagozatának az alelnöki posztját is betöltötte. Képviselőként részt vett a strasbourgi Európa Tanács munkájában. 2002-ben és 2006-ban megválasztották a Hatvan városi önkormányzat tagjának, valamint a Heves Megyei közgyűlés tagja volt 2002-2006 között. 2010-től Hatvan Város Önkormányzatának alpolgármestere. Több szakmai kitüntetés birtokosa, 1993-ban a belügyminiszter polgármesteri munkásságáért Miniszteri dicséretben részesítette. Néhai felesége, Sárándi Veronika agrármérnök, akivel öt gyermeket neveltek fel.