Milyen ürügyekkel, hazugságokkal indokolták a Felvidék elcsatolását Csehszlovákia létrehozói illetve azok antant oldalán álló támogatói? Miért sérti a Trianoni döntés a nemzetközi jogot? Hogyan hajtották végre? Hogyan csatlakoztak a szlovákok a csehekhez, miért nevezték kettejüket csehszlovák nemzetnek a békediktátum fogalmazói? Milyen területi, demográfiai és gazdasági következményei voltak Csehszlovákia létrehozásának? Hogyan élték meg, hogyan tiltakoztak, milyen vonatkozásokat találunk a dokumentumokban  és az irodalomban: Pozsony, Komárom, Rimaszombat, az Ipoly,  Sajó, Rima, Balog, Gortva mente emlékezete (nagyszüleim és szüleim emlékezete), Mács József, Vécsey Zoltán, Tormay Cecile, Papp Váriné Sziklay Szeréna, Tamás Mihály irodalmi művei. Kassa, Szepsi, Királyhelmec gyásza 1920 után.

Az előadóról:

Mihályi Molnár László 1953-ban született Rimaszombatban.

A rimaszombati magyar gimnázium után Pozsonyban pszichológia-magyar szakos oklevéllel tanári állást nem kaphatott az államrendőrségi megfigyelés miatt. Népművelőként kultúraszervező, színjátszó csoportok, kisszínpadok, folklórcsoportok, táncegyüttesek módszertani támogatója, koordinátora. Honismereti kerékpártúrák és művelődési táborok, szabadegyetemek szervezője, előadója, helytörténész, néprajzgyűjtő. Először a Bodrogközben és az Ung mentén, majd nevelői s végül tanári állást is kap Szepsiben. 1990-ben igazgatóvá választják a magyar gimnáziumban, közben képviselő lesz, a magyar frakció vezetője a prágai parlamentben az ország felbomlásáig, s a Duray vezette mozgalom alelnöke egyben. Verseket, tanulmányokat,  esszéket, elemzéseket ír. Kötetei: Fohászok virradatért, Napszentület, Magyar Golgota, Sírunkon a szél, Száz év halál, Őrtüzek a Felvidéken, Hinni még, Mács József (monográfia). Több Trianon konferencia vagy emlékezés előadója.