A miskolci Tetemvár ősi temetődombján található hősi kistemető történetéről, az itt nyugvó katonákról szól Tóth Arnold muzeológus vetítettképes előadással egybekötött könyvbemutatója, melyet a miskolci 10-es honvéd gyalogezred történetét bemutató kiállítás egészít ki, méltó módon emlékezve első világháborús hőseinkre.

A nemzeti összetartozás napja, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap „előestéjén”, a Felvidék Házban az 1918 és 1920 közötti időszak történéseiről, Magyarország feldarabolásának okáról, az újonnan létrejött Csehszlovákia területén maradt felvidéki magyarság sorsáról tart előadást Mihályi Molnár László, Szepsiben élő tanár, író, helyörténész.

Verancsics Antal a 16. századi magyar történelem egyik legkiemelkedőbb személyisége. Történetírói munkássága mellett politikai, diplomáciai és egyházi tevékenységével is beírta nevét a magyar kultúra történetébe. Halálának 450. évfordulóján, Dr. Gyulai Éva egyetemi tanár előadásával, rá emlékezünk.

Az előadás Petőfit az utazási irodalom korabeli hagyomány- és normarendszerének radikális megújítójaként mutatja fel, csatlakozva ezzel a bicentenáriumi emlékév azon törekvéseihez, amelyek újra és újra rá kívánnak mutatni Petőfi rendkívüli irodalmi jelentőségére és a közösségi emlékezetben betöltött kivételes státuszára.

Tavalyi, nagysikerű utazásaink után, idén a "Szeressük vissza Felvidéket" sorozatunk következő kirándulására június 30.–július 1. között kerül sor. Ezúttal Szepsi és környéke magyar emlékeivel ismerkedünk.

Mit jelent ma, a 21.-ik században a jogfosztottság? Saját bőrükön tapasztalják Szlovákiában azok, akik felveszik a magyar állampolgárságot és ezt be is jelentik városuk hivatalában, miképpen Gubik László politikus és Fehér István tanár, volt iskolaigazgató, akiket ezt követően azonnal kihúztak a lakossági nyilvántartásból, s a hivatalok számára megszűntek létezni. Azóta az Idegenrendészet tartja őket nyilván, nem szavazhatnak otthon, rájuk sem lehet szavazni de az ingatlanadó évente megjön a „nem létező” lakcímükre, amit természetesen befizethetnek. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa. A magyar jogfosztottakat, akik jó néhányan vannak a Felvidéken, id. Lomnici Zoltán képviseli, aki már több mint egy évtizede küzd a nemzetközi bíróságon jogorvoslatukért, ez idáig mindhiába. 

Propper Valéria vetítettképes előadásában – ahogy fogalmaz  – rendhagyó  oldalról közelíti meg Madách Imre életét és a dráma születésének történetét. 

Tamás Ilonka néni (Tamás Aladárné) Várgedén született 1912-ben. Hosszú élete során, hiszen 103 évig élt, 5 ország állampolgára volt. Amikor 100 éves korában felvállalta önmagát, s felvette a tőle akarata ellenére elvett magyar állampolgárságot, jelképpé nemesült. Lánya, Dr. Fehérné Tamás Judit írta meg regényében édesanyja és a család hányatott sorsát.

Hol tart ma, s milyen jövő elé néz  a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális szervezete, amelynek rendre lefaragják a nekik járó  állami támogatás összegét? Erre keressük a választ Bárdos Gyula, a szervezet elnöke segítségével.

Gaál Lajos ismert geológus, barlangkutató és természetvédő Gömörország páratlan természeti értékeit mutatja be a miskolci közönségnek.

Kovács István merőben új színben mutatja be a Rima menti település kialakulását, korai történetét. A hagyományostól alapvetően eltérő történeti kép tükrében ismerkedhetünk meg Rimaszombat korábban más településnek tulajdonított kiváltságával, eredeti, ez idáig ismeretlen jelképeivel és a jelenleg használatos címerének helytelen voltával.