Hírek

1997 óta Miskolc és Kassa hivatalosan is testvérvárosok. Nem csak szimbolikus szerződés ez, hiszen a két várost nem csupán a történelmi múlt köti össze, de a jelenben is számos közös ponton találkoznak. A Kassa-Európa Kulturális Fővárosa 2013 projekt – amelyben Miskolc, mint testvérváros aktívan együttműködött Kassával – ennek a közös gondolkodásnak volt a csúcspontja 2011-2013 között. Rendezvényünkön Koczúrné Bencs Ilona, a miskolci Polgármesteri Hivatal Kulturális Osztályának referense és a kassai Reiter Flóra projektmenedzser több mint 1000 fotó vetítésének kíséretében elevenítette fel a két város közel 30 éves együttműködését.

Márai Sándor író – Kassa ma már világszerte ismert szülötte – bő két évtizede került vissza a magyar és a világirodalmi köztudatba. Márai sokszor és sok helyen leírja, mit kapott Kassától, mit köszönhet ennek a polgári szellemiségű városnak. Ezúttal Ötvös Anna kassai történész, a Márai Sándor Emlékkiállítás egyik kurátora volt a vendégünk, aki több éve kutatja a Márai-család történetét.

Április 18-án, Mács József, Bátka község szülötte, Magyar Örökség-díjas író meg nem élt 93. születésnapján a bátkai alapiskola és a szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont tanulói Mács Ildikóval, a „Felvidék krónikásának” nevezett író lányával, a miskolci Felvidék Ház szakmai igazgatójával találkozhattak.

Hímestojás-festés, mini kiállítás, vetítettképes előadás – így lehetne összegezni Újváry Mária muzeológus, tojásfestő népi iparművész bemutatkozását a Felvidék Házban. A nagy érdeklődésre számot tartó programra a gömöri tájegység népi tojásíró művészetének leghitelesebb művelője nem kevesebb, mint negyven kifújt tojást hozott ajándékba, amelyeket a jelenlévő érdeklődők igazi húsvétváró hangulatban, az útmutatásai alapján, gömöri technikával, gömöri mintákkal írtak és festettek meg.

Görgey áruló vagy nemzetmentő hős? Erre kerestük a választ Dr. Propper Valéria irodalomtörténésszel azon a rendhagyó, vetítettképes előadáson, melyen nem csak a 48-as szabadságharc Görgey Artúrhoz köthető katonai eseményeiről hallhattak az érdeklődők, hanem Görgey Artúr magánéletéről, Kossuthtal való személyes kapcsolatáról és Görgey Artúr életének, a magyar irodalomban visszatükrözött eseményeiről.

Köteles Ágoston Csak azok a kaukázusi sakálok ne üvöltöznének már című könyvében a Felvidékről a szibériai Gulág,- és a kaukázusi Gupvi táboraiba erőszakkal elhurcolt keresztények történetét dolgozta fel. A könyv borítóján Szabó Ottó festőművész alkotása látható, s a mottója.: „A nuzali lágerben ruha nélkül temettek közös sírba élőket és holtakat.” A Málenkij robotra, azaz egy kis munkára elhurcolt emberek közel egy évtizedes szenvedéseit bemutató kiadványt a szerző jelenlétében mutattuk be.

Miskolc városának kulturális szívében, a Felvidék Házban került sor arra a kétrészes előadás-sorozatra, melyet Brillmann Zsolt, az AI kutató és szakértő tartott. Az első napon az előadó bevezetőjében kitért arra, hogy az AI milyen módon képes vizuális művészetet létrehozni, milyen technológiák állnak a háttérben, és hogyan változtatják meg ezek az innovációk a művészeti világot. A második napon a promptolás mint kommunikációs eszköz került górcső alá. 

3200 általános és középiskolás diák vehetett részt azon a versenyen, amelyet 9 helyszínen rendeztek meg „Dunán Innen Tiszán Túl Kárpát-medencei Ifjúsági Népművészeti Tehetségkutató Verseny” címmel. A válogatókon Erdély, Délvidék, Kárpátalja és  Felvidék ifjúsága tartott bemutatót ősei hagyatékából. A nagyszabású program képeiből láthatott videóösszeállítást a nagyközönség azon a rendezvényen, melyet a Felvidék Ház, a Pro Art Galéria és a Magyar Közösségek Szövetsége Mente Egyesület szervezett közösen a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan.

Keresztutak címmel nyílit meg a kassai festőművész, Szabó Ottó kiállítása a Miskolci Galéria Rákóczi-házában a Felvidék Ház idei utolsó rendezvényeként. A vonal mesterének és szerelmesének nevezte Szabó Ottó művészetét a kiállítás kurátora, Kovács Ágnes. Aki elmondta róla, hogy a Kassán alkotó művész  mostanság inkább fest, mintsem rajzol, de minden egyes festménye arról tanúskodik, hogy sosem lett hűtlen a vonalakhoz, eredeti tanult mesterségéhez, a grafikához. Művészetét úgy szokták jellemezni, hogy grafikus festő, hiszen a többnyire szálkás ecsetkezelése olyan, akárcsak a ceruza húzása.

A közel 450 étterem részletes bemutatását és értékelését tartalmazó, 1500 színes fotóval gazdagon illusztrált, igényes kivitelezésű kötetet a szerző, Borbély Zsolt Attila jelenlétében mutatjtuk be december 6-án. Az est moderátora Ágoston Balázs, újságíró volt. A könyvbemutatón  részt vett a térségből a könyvben szereplő éttermek közül a bodrogkeresztúri Dereszla bisztró étterem vezetője, Járomi Vendel is, aki precedens értékűnek tartja a kiadványt.