A magyar fohászok története és üzenete címmel tart előadást a miskolci Felvidék Házban április 19-én 17:00 órától Dr. Tircsné Propper Valéria irodalomtörténész, aki a Himnusz, és a Magyar Hiszekegy születéséről, történetéről és üzenetéről tart vetítettképes előadást. A program vendége lesz a Magyar Hiszekegy felvidéki szerzőjének, Papp-Váry Elemérné Sziklay Szerénának az unokája, Szinyei András.
Vetési Tamással találkozhatnak, és Győzelem a felhők felett című, új történelmi regényével ismerkedhetnek meg mindazok, akik eljönnek legújabb könyvbemutatónkra.
A miskolci Tetemvár ősi temetődombján található hősi kistemető történetéről, az itt nyugvó katonákról szól Tóth Arnold muzeológus vetítettképes előadással egybekötött könyvbemutatója, melyet a miskolci 10-es honvéd gyalogezred történetét bemutató kiállítás egészít ki, méltó módon emlékezve első világháborús hőseinkre.
A nemzeti összetartozás napja, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap „előestéjén”, a Felvidék Házban az 1918 és 1920 közötti időszak történéseiről, Magyarország feldarabolásának okáról, az újonnan létrejött Csehszlovákia területén maradt felvidéki magyarság sorsáról tart előadást Mihályi Molnár László, Szepsiben élő tanár, író, helyörténész.
A hagyományoknak megfelelően, idén is az Erzsébet tér ad otthont június 8. és 10. között a 94. Ünnepi Könyvhét miskolci rendezvényeinek. A Felvidék Ház könyves standja a külhoni magyar könyvkiadók, a Magyar Házak, valamint partnerintézményei könyvtermésének legjavából kínál válogatást, a dedikálások sorában pedig három felvidéki szerző: Kövesdi Károly költő, publicista, Oriskó Norbert író és Tóth László költő lesz házunk vendége.
Verancsics Antal a 16. századi magyar történelem egyik legkiemelkedőbb személyisége. Történetírói munkássága mellett politikai, diplomáciai és egyházi tevékenységével is beírta nevét a magyar kultúra történetébe. Halálának 450. évfordulóján, Dr. Gyulai Éva egyetemi tanár előadásával, rá emlékezünk.
Az előadás Petőfit az utazási irodalom korabeli hagyomány- és normarendszerének radikális megújítójaként mutatja fel, csatlakozva ezzel a bicentenáriumi emlékév azon törekvéseihez, amelyek újra és újra rá kívánnak mutatni Petőfi rendkívüli irodalmi jelentőségére és a közösségi emlékezetben betöltött kivételes státuszára.
Tavalyi, nagysikerű utazásaink után, idén a "Szeressük vissza Felvidéket" sorozatunk következő kirándulására június 30.–július 1. között kerül sor. Ezúttal Szepsi és környéke magyar emlékeivel ismerkedünk.
Mit jelent ma, a 21.-ik században a jogfosztottság? Saját bőrükön tapasztalják Szlovákiában azok, akik felveszik a magyar állampolgárságot és ezt be is jelentik városuk hivatalában, miképpen Gubik László politikus és Fehér István tanár, volt iskolaigazgató, akiket ezt követően azonnal kihúztak a lakossági nyilvántartásból, s a hivatalok számára megszűntek létezni. Azóta az Idegenrendészet tartja őket nyilván, nem szavazhatnak otthon, rájuk sem lehet szavazni de az ingatlanadó évente megjön a „nem létező” lakcímükre, amit természetesen befizethetnek. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa. A magyar jogfosztottakat, akik jó néhányan vannak a Felvidéken, id. Lomnici Zoltán képviseli, aki már több mint egy évtizede küzd a nemzetközi bíróságon jogorvoslatukért, ez idáig mindhiába.
Propper Valéria vetítettképes előadásában – ahogy fogalmaz – rendhagyó oldalról közelíti meg Madách Imre életét és a dráma születésének történetét.
Tamás Ilonka néni (Tamás Aladárné) Várgedén született 1912-ben. Hosszú élete során, hiszen 103 évig élt, 5 ország állampolgára volt. Amikor 100 éves korában felvállalta önmagát, s felvette a tőle akarata ellenére elvett magyar állampolgárságot, jelképpé nemesült. Lánya, Dr. Fehérné Tamás Judit írta meg regényében édesanyja és a család hányatott sorsát.
Hol tart ma, s milyen jövő elé néz a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális szervezete, amelynek rendre lefaragják a nekik járó állami támogatás összegét? Erre keressük a választ Bárdos Gyula, a szervezet elnöke segítségével.
