Hírek

Rendhagyó könyvbemutatóra került sor a Felvidék Ház szervezésében, ugyanis nem Miskolcon, hanem a rimaszombati Csillagházban mutatta be könyveit B. Kovács István író, gömörológus. A szerző kötetei elsősorban Rimaszombat múltját, értékeit mutatják be az olvasóknak.

Immár harmadik esztendeje szervezi a Felvidék Ház, a Zenével az Ifjú Tehetségekért Alapítvány és a Csemadok Kassa-Területi Választmánya azt a szakkört, melynek révén 10 felvidéki és tíz miskolci tehetséges diák vehet részt Jancsó Dóra színművésznő színészmesterség, beszédtechnika és ének óráin. A két miskolci találkozó után ezúttal a szepsi iskola tanára, Szaniszló Mária és tanulói fogadtak bennünket a helyi magyar iskolában, ahol 300 diák tanulhat az anyanyelvén.

Idén is könyvtérré alakult Miskolcon az Erzsébet-tér, a 95. Ünnepi Könyvhéten – akárcsak az elmúlt esztendőkben –, a Felvidék Ház könyves standja a külhoni magyar könyvkiadók, a Magyar Házak, valamint partnerintézményei könyvtermésének legjavából kínált válogatást. A dedikálások sorában pedig Dunajszky Géza pozsonyi közíró, szerkesztő és Farkas Ottó dobfeneki író, újságíró volt házunk vendége.

A Magyar Házak Hálózata, köztük a Felvidék Ház is állomása volt annak a „turnénak”, melyet a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából indított útjára Tallián Mariann és Lázár Balázs. A Belső térkép című estet saját, történelmi ihletésű köteteik alapján szerkesztették meg. Volt benne vetítés, hegedűszó, beszélgetés, természetesen részletek a könyveikből, és még egy interaktív játék is. A színészházaspár zenés irodalmi estje a miskolci Felvidék Házban is hatalmas sikert aratott.

1997 óta Miskolc és Kassa hivatalosan is testvérvárosok. Nem csak szimbolikus szerződés ez, hiszen a két várost nem csupán a történelmi múlt köti össze, de a jelenben is számos közös ponton találkoznak. A Kassa-Európa Kulturális Fővárosa 2013 projekt – amelyben Miskolc, mint testvérváros aktívan együttműködött Kassával – ennek a közös gondolkodásnak volt a csúcspontja 2011-2013 között. Rendezvényünkön Koczúrné Bencs Ilona, a miskolci Polgármesteri Hivatal Kulturális Osztályának referense és a kassai Reiter Flóra projektmenedzser több mint 1000 fotó vetítésének kíséretében elevenítette fel a két város közel 30 éves együttműködését.

Márai Sándor író – Kassa ma már világszerte ismert szülötte – bő két évtizede került vissza a magyar és a világirodalmi köztudatba. Márai sokszor és sok helyen leírja, mit kapott Kassától, mit köszönhet ennek a polgári szellemiségű városnak. Ezúttal Ötvös Anna kassai történész, a Márai Sándor Emlékkiállítás egyik kurátora volt a vendégünk, aki több éve kutatja a Márai-család történetét.

Április 18-án, Mács József, Bátka község szülötte, Magyar Örökség-díjas író meg nem élt 93. születésnapján a bátkai alapiskola és a szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont tanulói Mács Ildikóval, a „Felvidék krónikásának” nevezett író lányával, a miskolci Felvidék Ház szakmai igazgatójával találkozhattak.

Hímestojás-festés, mini kiállítás, vetítettképes előadás – így lehetne összegezni Újváry Mária muzeológus, tojásfestő népi iparművész bemutatkozását a Felvidék Házban. A nagy érdeklődésre számot tartó programra a gömöri tájegység népi tojásíró művészetének leghitelesebb művelője nem kevesebb, mint negyven kifújt tojást hozott ajándékba, amelyeket a jelenlévő érdeklődők igazi húsvétváró hangulatban, az útmutatásai alapján, gömöri technikával, gömöri mintákkal írtak és festettek meg.

Görgey áruló vagy nemzetmentő hős? Erre kerestük a választ Dr. Propper Valéria irodalomtörténésszel azon a rendhagyó, vetítettképes előadáson, melyen nem csak a 48-as szabadságharc Görgey Artúrhoz köthető katonai eseményeiről hallhattak az érdeklődők, hanem Görgey Artúr magánéletéről, Kossuthtal való személyes kapcsolatáról és Görgey Artúr életének, a magyar irodalomban visszatükrözött eseményeiről.

Köteles Ágoston Csak azok a kaukázusi sakálok ne üvöltöznének már című könyvében a Felvidékről a szibériai Gulág,- és a kaukázusi Gupvi táboraiba erőszakkal elhurcolt keresztények történetét dolgozta fel. A könyv borítóján Szabó Ottó festőművész alkotása látható, s a mottója.: „A nuzali lágerben ruha nélkül temettek közös sírba élőket és holtakat.” A Málenkij robotra, azaz egy kis munkára elhurcolt emberek közel egy évtizedes szenvedéseit bemutató kiadványt a szerző jelenlétében mutattuk be.